// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

A katalánok és a baszkok nem hagynak cserben

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. március 14., 17:41

Azok legalábbis biztosan nem, akik meglátogattak bennünket a szerkesztőségben.

Írhattam volna, hogy katalán- és baszkinvázió volt tegnap nálunk, de ez sajnos kimerítette volna a költői túlzás fogalmát: a székelyföldi autonómia két katalán és egy baszk szimpatizánsa volt a vendégünk, gardedámjuk: Árus Zsolt.

A trió legismertebb tagját nem kell különösebben bemutatni: ő Marc Gafarot, tudják, az a katalán politikus, aki a szokásos évi marosvásárhelyi felvonulásokon lazán, zsebredugott kézzel szónokol, minekutána megskandáltatja a tömeget rendesen. A vérében lehet az ilyesmi, mert miután megszemléli a szerkesztőségből a kolozsvári főtéri panorámát, megkérdi, hogy mi lenne, ha kinyitná az ablakot és elkezdene kiabálni, hogy „Autonómiát! Autonómiát!” Bátorítom ebbéli szándékában, hiszen mire áhítozhatna jobban az egyszeri firkász, mint egy jó kis botrányra. Mindenesetre, ahogy nézem és hallgatom ezt a fickót, kezdem sejteni, miért van a katalánoknak autonómiájuk, és miért nincsen nekünk.

Iker, a baszk újságíró, aki hevesen érdeklődött az erdélyi magyar rockzene iránt (is)

A küldöttség tagja továbbá Daniel Laspra katalán ügyvéd és Iker Merodio baszk újságíró, ők sem szívbajosak, és olyan közvetlenséggel vetik bele magukat a társalgásba, amihez valószínűleg mediterrán vidéken kell születni.

Nálunkfelé, ahol még a nemzeti eszme legvérmesebb hívei sem szívesen vállalják önmeghatározásként a 'nacionalista' jelzőt, meglepőnek tűnhet, milyen nyíltan és természetesen beszélnek saját nacionalizmusukról a vendégeink, bár azt hozzáteszik, hogy ez náluk nem annyira etnikai gyökerű. Daniel azért elmondja, hogy bár Katalóniában kizárólag spanyol nyelven is lehet boldogulni, de a katalán nyelvtudás több mint ajánlott.

A katalánok egyébként óva intenek attól, hogy nemzeti kisebbségként határozzuk meg magunkat, inkább a nemzeti közösség definíciót javasolják – ami érthető, hiszen Katalóniában ők többségben vannak. A baszkokkal már kicsit bonyolultabb a helyzet, Iker elmeséli, hogy ő például iskolában – sőt magániskolában – tanulta meg az amúgy is nehézkes baszk nyelvet (igen, pont mint a magyar, bólogatunk együttérzően).

Daniel, a katalán ügyvéd a titkosszolgálatok kijátszásának fortélyait is megsúgta

Node mi oldja leginkább a katalán és a baszk ember nyelvét? Igen, ugyanaz, mint a székelymagyarét: a pálinka. A vendéglői asztal mellett elmerülünk többek közt a

">baszk radikális rockzene rejtelmeiben, és a kritikai észrevételek is előkerülnek. Vendégeink szerint a székelyföldi politikusoknak nyitniuk kéne az erdélyi románok felé, és kialakítani egy közösen vállalható transzilván platformot, kevesebb trianonozással és több gazdasági megfontolással.

„Bukarest kirabol bennünket!” – legyen ez a jelszó, ajánlják.

És ebben akár meg is egyezhetünk.

Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.