Erdélyi nemesek a 21. században: turné Ugron Zsolnával

Népi mulatság egy eldugott, kalotaszegi faluban, amiben Lévai Anikó is táncra perdül; arisztokraták jótékonysági báljának otthont adó, hatalmas kastély, melynek magyar urait visszasírják az öreg románok. Bukaresti operaház és nagybőgőhúrok. Népek és nemesek.

Kik voltak az erdélyi Borgiák és mi köze Pocahontasnak és Virginiának az egyik erdélyi fejedelemhez? Történelmi regénye, az Erdélyi menyegző kolozsvári és marosvásárhelyi bemutatója alkalmából a Mandiner.hu újságírója Ugron Zsolnával egy téli erdélyi utazásra érkezett.

Az itt készült riportban szó esik többek között a Kolozs megyei Gyaluban található Barcsay-kastélyról, az Erdélyi menyegző című könyről, Sztánáról, a bánffyahunyadi cigánypalotákról, valamint egy évente megrendezett vándorbál-sorozatról.

Az Erdélyi menyegző kapcsán kiderül például, hogy a férfiak nem is tudnak azokról a kapcsolati hálókról, amelyeket a nők működtetnek. Ugron Zsolna szerint Báthory Gábor nem volt annyira szörnyű uralkodó, Bethlen Gábor pedig nem volt annyira zseniális, mint amennyire a közgondolkodás ma tartja. És meglátta a trilógia egyik fontos szereplőjében, Báthory Annában a további lehetőségeket. Annát két asszonytársával együtt ugyanis Bethlen boszorkányperben ítéltetett el, hogy megszerezze vagyonukat.

Ugron Zsolna Umberto Eco egy mondására utal az ideális történelmi személyiségről: tudunk róla valamennyit, de elég keveset ahhoz, hogy a meglévő hiátusokat az író kitöltse a fantáziájával. Úgy látja: Báthory Anna egy igen okos nő volt, aki jól lavírozott élete folyamán. Az írónő következő két regényével trilógiává bővítve viszi tovább a női arisztokraták tematikáját.

Kép: www.salt.hu