// 2026. október 31., szombat // Farkas

Feszültséget szítanak a vásárhelyi vezetők

// HIRDETÉS

A tűzzel játszik a marosvásárhelyi önkormányzat, amikor újabb etnikai konfliktust gerjeszt azáltal, hogy be akarja tiltani az autonómiapárti felvonulást a városban.

Talán furcsán hangzik, de azzal, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester betiltotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a Székely szabadság napjává nyilvánított március 10-re a városba tervezett autonómiapárti felvonulást, tulajdonképpen jó szolgálatot tett a magyar jogkövetelések ügyének.

Anélkül ugyanis, hogy elfogadta volna a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean által kitalált, mondvacsinált érveket, a megmozdulás valószínűleg egy lett volna a számos, egyre megszokottabbá váló, kevés visszhanggal járó tüntetés közül. Így viszont újabb magyar-román etnikai konfliktussá terebélyesedett, amiből csakis a román hatalom jöhet ki rosszul.

A rendőrparancsnok már néhány hete, amikor az önkormányzat illetékes bizottsága csak a Székely Vértanúk emlékhelyénél tartott rendezvény engedélyezésére tett javaslatot, a felvonuláséra nem, arról beszélt, hogy tavaly incidensek történtek, mert a rendezvényen egyesek a románokat gyalázták. Ez valóban elfogadhatatlan, de egyrészt csupán elszigetelt, nem az egész rendezvény szellemiségére jellemző esetről van szó, másrészt Izsák Balázs SZNT-elnök már jó előre jelezte, hogy az idei rendezvényen nem tűrik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Ráadásul Bretfelean tavaly még azt mondta, hogy a rendezvényen semmilyen incidens nem történt.

Így aztán kilóg a lóláb: a marosvásárhelyi helyi rendőrség parancsnoka és az általa meggyőzött polgármester most megpróbálja megfélemlíteni a szervezőket, és azzal riogatnak, hogy amennyiben valóban lesz felvonulás, az bűncselekménynek minősül majd.

Jó kérdés, hogy mi vitte rá arra a rendőrfőnököt, hogy az amúgy sem túl jó magyar-román viszony közepette úgy döntsön: épp abban a városban szítja tovább a feszültséget, amely egyszer már amúgy is a román titkosszolgálat által generált diverzió, a mesterségesen szított gyűlölet helyszíne volt, még 1990 márciusában. Az akkor kirobbantott magyarellenes pogrom emléke ma is él, ezért enyhén szólva felelőtlenség a városvezetés részéről, hogy most ismét megpróbálják mesterségesen kelteni a feszültséget.

Könnyen megtörténhet, hogy kampányfogásról van szó: a közelgő EP-választások előtt a magyarokkal szembeni keménykedéssel próbálják megnyerni maguknak a soviniszta román szavazókat.

A magyar félen most sok minden múlik. Egyrészt az ügyet megfelelő módon kell kommunikálni. Meg kell próbálni a külvilág, a külföldi sajtó és politikum figyelmét is fölhívni arra, hogy Romániában a kisebbségi jogköveteléseket nem csupán lesöprik az asztalról, de – a szólás- és véleményszabadságot korlátozva – mondvacsinált ürügyekkel már azt is megpróbálják megakadályozni, hogy a magyarok nyilvános felvonulás útján egyáltalán hangot adjanak önrendelkezési követeléseiknek.

Másrészt nagyon óvatosan kell lavírozni a rendezvény levezénylésével. A forrófejű magyarokat és az esetleges beépített provokátorokat idejekorán semlegesíteni kell, fontos a jogkövető magatartás, és arra is érdemes odafigyelni, hogy az esetleges polgári engedetlenség se torkolljon komolyabb konfliktusba.

Az mindenesetre egyértelmű: ha Florea és Bretfelean ragaszkodnak a felvonulás betiltásához, minden esetleges incidensért őket terheli a felelősség.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS