// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Dénes László Dénes László

Karnevál

// HIRDETÉS

Vajon az öncélú lakomázás és eszem-iszom valóban közösséget teremt és erősít?

(Külön)Vélemény

Szerző: Dénes László
2014. február 19., 14:46

Voltak korok, amikor a kereszténység előtti időben gyökerező farsangolást bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. A kommunista diktatúrában meg semmit sem néztek jó szemmel, ami nem a Párttól jött. Manapság reneszánszát éli a farsangi mulatozás, ám ahogy már mifelénk lenni szokott, mindig minden kap egy kis gellert. A többé-kevésbé (de inkább kevésbé) törvényes és tisztes úton megtollasodott újgazdagék politikai hátszéllel és kampánycélzattal szerveznek hetedhét országra szóló rongyrázást „a polgári hagyományok jegyében”, holott kevés közük van a polgársághoz és polgári attitűdhöz, minőséghez, öntudathoz, autonómiához. Ők azok, akik a néptől elszakadva „ápolják” a néphagyományokat. (...)

 

Aztán ott vannak azok, akik farsang ürügyén osztják a kenyeret és cirkuszt (de inkább csak a cirkuszt) még böjtidőben is, hagyomány ide vagy oda. Településeink nagy részén nincs is más „kulturális rendezvény” vízkereszttől szilveszterig, mint egy-két kollektív eszem-iszom és duhajkodás gépzenére. (...)

 

 A harsányság már kínossá válik, amikor „fergeteges disznótoros vacsorával egybekötött farsangi bálba” (?!) invitál a bulvársajtó. (Vagy hóviharban, forgószélben vacsoráznak majd, vagy rettenetes huzatban röpködtetik a káposztás cubákokat, hurkákat, kolbászokat…)

 

Távol álljon tőlem, hogy megszóljam bármelyik karneválszervezőt, farsangi mulatozót. Minden közösségerősítő rendezvényt el tudok fogadni, még azt is megértem, ha egyes politikusok minden alkalmat megragadnak arra, hogy önmagukat mutogassák és fényezzék-fényeztessék. De vajon az öncélú lakomázás és eszem-iszom valóban közösséget teremt és erősít? És ha igen, akkor ez a teremtett, erős közösség olyankor is megszólítható és hadra fogható lesz, amikor a nemzet és a haza ügyeiben kell egybegyűlni és kiállni?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS