Válásra készülhet a PSD

Kemény pozícióharc zajlik a bukaresti kormánykoalíción belül: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné megerősíteni helyzetét, miközben a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) legerősebb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, és saját állásait erősíti.

A PNL új stratégiát dolgozott ki arra, hogy megpróbáljon javítani imázsán, és keményebben megvethesse a lábát a kormányban, amelyben eddig inkább másodhegedűs volt a PSD mellett. Ennek érdekében néhány gyengébben teljesítő miniszterét lecserélné, a belügyi tárca élére pedig a román közönség által az egyik leghitelesebb politikusnak tekintett nagyszebeni polgármestert, Klaus Johhanist, a párt első alelnökét jelölte.

Ezzel azonban nem elégedett meg, és Johannis számára a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesi tisztséget is kérte. Ezzel egyértelműen az a célja, hogy növelje súlyát és beleszólását a kormányon belüli ügyekbe.

Csakhogy Victor Ponta miniszterelnöknek, egyben a PSD elnökének ez egyáltalán nem érdeke. Ezért kompromisszumos megoldást javasolt: az USL-t alkotó mind a négy párt kapjon egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, és a kormányfő a négy helyettessel egyeztet majd a kormánydöntésekről, amelyek aztán az összes koalíciós partnerre kötelezően érvényesek lennének. Ezzel egyértelműen a PNL-t akarta „pacifikálni”, a liberális pártelnök ugyanis az elmúlt hónapokban számos alkalommal bírálta utólag a kabinet döntéseit, illetve állította azt, hogy vele és pártjával nem is egyeztettek. Antonescu így próbálja azt sugallni, hogy pártja és ő önálló politikai arculattal rendelkezik, és nem fogad el mindent kritikátlanul a PSD részéről, még akkor sem, ha koalíciós partnerek.

A másik ok, amiért Antonescu nem fogadja el a négy kormányfő-helyetteses megoldást, az, hogy ezáltal nem nőne a súly a kormányon belül. Ha minden párt kap egy miniszterelnök-helyettest – még a 2 százalék alatti Konzervatív árt (PC) is -, akkor mindenkinek ugyanakkora beleszólása lesz a kormány ügyeibe – kivéve a PSD-t, amely a miniszterelnököt is adja, így a súlya is nagyobb.

Mindeközben a PSD csendben erősíti saját pozícióját: az USL két másik tagpártjával, a PC-vel és az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű alakulattal létrehozta a Szociáldemokrata Uniót (USD), amely így önálló, nagyobb súllyal bíró pólust képez az USL-en belül a PNL-lel szemben.

Mindezen fejlemények, és az egyre durvuló pozícióharcok azt sejtetik, hogy immár a kormánypártok is egyre valószínűbbnek látják a koalíció szakadását, és igyekeznek konszolidálni helyzetüket. Ez főleg a PSD-re igaz, amely az új, baloldali választási szövetséggel jókora előnybe került a PNL-lel szemben, és megnyílt számára a lehetőség, hogy további támogatókat keressen a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) még át nem állt képviselői között, illetve az RMDSZ-nél ahhoz, hogy a PNL-lel való esetleges szakítás után is meglegyen a kormánytöbbsége.