Korrupcióbarát Btk.?

Az új Btk. ugyanis többek között csökkenti a büntetési tételeket, illetve az elévülési időt bizonyos súlyos bűncselekmények esetén, lehetővé téve ezáltal, hogy egyes elítéltek szabadlábra kerüljenek, illetve hogy már beindított bűnvádi eljárásokat zárjanak le. A legfelsőbb bíróság elnöke azt kérte, hogy a súlyos vagyoni kárt okozó bűncselekmények esetén növeljék a büntetési tételeket. (Krónika)

Laura Kövesi volt legfőbb ügyész, az országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jelenlegi vezetője azt rótta fel az új perrendtartásnak, hogy az gyakorlatilag ellehetetleníti a nyomozást a korrupciós ügyekben, a gyanúsítottak lehallgatását ugyanis ahhoz köti, hogy előzőleg tájékoztatni kell őket arról, hogy bűnvádi eljárás van ellenük folyamatban. Ebben az esetben bármennyire is igazak a vádak, a gyanúsított – annak tudatában, hogy lehallgatják, és internetes kommunikációját is figyelemmel követik – bizonyosan nem fog olyan információkat elárulni telefonbeszélgetései során, amelyek terhelőek lehetnek rá nézve.

A legfelsőbb bíróság elnöke azt kérte a kormánytól, hogy még a Btk. hatályba lépése előtt módosítsák azt, Victor Ponta kormányfő azonban jelezte: az új törvénycsomagok február elsején az előzetes terveknek megfelelően hatályba lépnek, esetleges módosításukról pedig nem kormányrendeletben döntenek majd, mivel annak alkotmányos mivolta kétséges lenne, hanem a parlament határoz majd róla.

Ez a hezitálás ismét csak rossz fényt vet Romániára, amelyet az Európai Bizottság amúgy is gyanakodva, árgus szemekkel figyel, mivel – mint azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott igazságügyi országjelentés is megállapítja – nem bízik maradéktalanul Bukarest elkötelezettségében a korrupció elleni harcot illetően. Ez többek között épp a még egy napig hatályban levő Btk. tavaly decemberi módosításának tudható be: akkor az alsóház döntése nyomán már a régi Btk. szerint is nehezebb lett volna eljárni a korrupt honatyák ellen – ezt azonban végül az alkotmánybíróság módosította.

Az új Btk. tartalmáért ugyanakkor nem feltétlenül a jelenlegi kormányoldal a felelős, azt ugyanis évekkel ezelőtt, még a Boc-kormány idején fogadták el. Így azt nem lehet a kormány szemére vetni, hogy ezáltal ők próbálják akadályozni a korrupcióellenes küzdelmet. Azt viszont már Pontáék felelőssége, hogy az igazságügyi szervek által kifogásolt, és a korrupt elöljárók elleni nyomozást ellehetetlenítő passzusok kikerüljenek a jogszabályból. A kormányfő a jelek szerint ezt nemigen mérte föl, ezért is ragaszkodott kezdetben ahhoz, hogy előbb lépjenek hatályba az új jogszabályok, és majd aztán lehet tárgyalni a módosításról. Traian Băsescu államfő ezt kihasználta, és – miközben azt, hogy ő már aláírta a most általa is bírált jogszabályt, azzal magyarázta, hogy nem volt figyelmes, tanácsadói stábja pedig amúgy sem büntetőjogi szakértőkből áll – a vitatott részek módosítását követelte Pontától, mondván: ha nem teszi meg, akkor ő maga is a korrupciót védelmezi. Ez egyértelműen újabb kampányfogás volt az elnök részéről, de a magas labdát Ponta adta föl, aki nem érezte át az ügy súlyát.

A kormány emiatt végül meghátrálni kényszerült, az igazságügy-miniszter jelezte: kidolgoz bizonyos módosításokat. Ez azonban már elkésett gesztus: most már úgy tűnik, hogy csupán az igazságszolgáltatás illetékesei és az államfő által megfogalmazott bírálatok miatt adták be a derekukat, és valójában a jelenlegi kormánynak sem lett volna ellenére, ha a korrupcióellenes hatóságok nem tudták volna zavartalanul végezni a munkájukat.