A helyszín a Mikó-vár, ahol a nagysikerű Rippl-Rónai tárlat után csontok várják november 14-étől a nagyérdeműt.
A héten hazaszállították Kaposvárra a Rippl-Rónai tárlat anyagát, jövő héten pedig már a Magyar Természettudományi Múzeum izgalmas, arcrekonstrukciós kiállítását, a Szóra bírt csontjaink című vándortárlatot fogadja a Csíki Székely Múzeum. Mint Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, az elvárt látogatottsági számot mérték a Rippl-Rónai kiállításon, közel tizenhatezren voltak kíváncsiak az első modern magyar festő munkáira.
Az intézményvezető ugyanakkor közölte, hamarosan nem mindennapi tárlat érkezik a Mikó-várba. „Embertani kiállítást fogadunk a jövő héten, amelyen ismert magyar személyiségek arcrekonstrukcióit láthatják az érdeklődők. A Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándortárlata többek között magyar királyok vagy Janus Pannonius fejét, arcát rekonstruálja. Érdekes szakmát ismerhetnek meg a látogatók: az arcépítész munkáját” – ismertette röviden a november 14-étől látogatható tárlatot.
Hozzáfűzte, hogy a kiállítás nemcsak az anyaországi múzeum anyagát ismerteti, hanem kiegészül a Székelyföldön utóbbi években végzett ásatások során felszínre hozott csontokból álló régészeti anyaggal.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.