// 2024. november 27., szerda // Virgil
karikatúra

Parapistáról és „nyelvtörténeti” karikatúráiról

// HIRDETÉS

Nem tudnám megmondani, mióta lettem ennyire „akurátés” (hogy felcsíki anyósom gyönyörű szóátköltését idézzem!), de egy ideje szeretem, ha mindennek megvan a pontos helye körülöttem.

A tévé távirányítójának például szigorúan az ágyam mellett kell hevernie, a bicskámnak viszont a mikrohullámú sütőn van a helye – tízbanisok, eurócentek, semmire-se-jó benzinszámlák társaságában.

És ugyanígy: egy ideje nagyon nem szeretem, ha kisebbséginek, rommagyarnak, külhoninak vagy mit-tudom-én-minek neveznek. Hívjanak csak nyugodtan székelynek, vagy ha ez túl bonyolult lenne, megelégszem a góbé megnevezéssel is.

A góbé szóval mindössze egyetlen aprócska bajom van: 

az tudniillik, hogy nem tudjuk, honnan származik. Nem tudta még a nyelvzseni Szentkatolnai Bálint Gábor se, akivel Arany János imígyen csúfolkodott egyik bökversében: „Szegény Bálint Gábor, / Boldogtalan góbé, / Amennyit te szenvedsz, / Mi ahhoz a Jóbé”, pedig Bálint Gábornak csak annyi volt a „bűne”, hogy nem hódolt be se a finnugrista, se a törökös iskolának. Mondom, baj van a „góbé”-val, már az eredetét illetően is, s bár egyesek óvatosan a „kópé”-ból származtatják, bonyolítja a dolgot, hogy a kópéról se tudjuk, honnan származik. Arra gondolni se merek, hogy eredeti, „ősmagyar” szó is lehet, mert ezzel rögtön kiírnám magam a művelt, haladó körökből. Nem, kérem,

  

az nem létezik, hogy valamely fontos szavunk ne latin, szláv, német vagy hottentotta eredetű legyen!  

Bő tíz évvel ezelőtt szerepelt a hírekben, hogy Kasmír tartomány egyik eldugott völgyében egy egész falu süketnéma. Elképzelhető tehát – mondják a haladó körök –, hogy ott állnak a „süketnéma” honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón, s kézzel-lábbal magyaráznak egymásnak (mint Parapista karikatúráinak szereplői!), hogyaszongya: Töhötöm megy Erdélybe, Huba csak ide, eherré, a Felvidékre stb.

 

„Mint Parapista karikatúráinak szereplői” – mondottam az imént. S tényleg nem utolsó élvezet minden nap Parapista góbéságait látni-olvasni: nem kizárt, hogy addig fog hülyéskedni, amíg eltalálja szarva közt a tőgyit, s bebizonyítja országnak-világnak, hogy a góbénak még így, medvéstül-adomástul-komámasszonyostul is helye van a nap alatt.

 

 

„De mikor érkezünk meg végre a mai Parapista-kiállításhoz?” – kérdezhetnék Önök. Szó köztünk maradjon, de teljesen jogos lenne a kérdésük. Én ártatlan pofával persze rögtön azt válaszolnám, hogy: „De hát itt vagyunk, kérem! Vagy nem ilyen egy kiállítás?” Na ugye hogy ilyen! Azaz: megérkezik az úri közönség (mármint Önök), egy kicsit fészkelődve meghallgatják, hogy mit okoskodnak kiállítás-megnyitó gyanánt, megisznak valamit, s azzal megy mindenki a dolgára.

 

Én most mégis arra kérem Önöket, hogy ne siessünk annyira, hanem próbáljuk meg komolyan venni Parapistát és saját magunkat (vicc van éppen elég itt, a falakon). A jómúltkor szinte vérre menő vitát folytattam egyik kedves ismerősömmel, aki azt állította, hogy az, amit Parapista csinál, nem is karikatúra, hanem viccek illusztrálása. Nem akartam fogalmi vitába bonyolódni az illetővel, inkább lerajzoltam neki egyik góbés remekművemet, pedig sose voltak se góbés, se másmilyen grafikusi ambícióim. A remekmű látszólag mindössze egy nagyobb és egy kisebb pálcikaembert tartalmaz. Óriási tévedés! A remekmű címe ugyanis: Madonna gyermekkel. Végül az én kedves ismerősöm is elismerte, hogy

 

nem árt néha egy kis szöveg is a vonalak mellé – a jobb megértés érdekében.  

Hogy ez a szöveg éppen cím-e, vagy egy komplett anekdota, szerintem teljesen indifferens. A lényeg az, hogy Fokvárosból is látszik: az itt kiállított munkákat kizárólag Parapista rajzolhatta!

Nézelődjenek tehát még egy kicsit, igyanak meg valamit… s gratuláljanak a Mesternek. Én is azt fogom tenni! 

 

(Para István Góbéságok című karikatúra-kiállítása november 27-ig látogatható Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában. A szöveg a november 5-i megnyitóra készült.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS