Mozartról szóló musicallal készülnek az apáczaisok
A július elején bemutatandó darabhoz támogatókat keresnek.
Zenés bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban annak alkalmából, hogy az iskola kórusa immár ötödik musical-bemutatójára készül.
Az eseményen Vörös Alpár, az iskola igazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt megvalósíthatatlan vállalkozásnak tűnt egy olyan egész estés előadás létrehozása, melyre az iskola diákjai fél éven keresztül készülnek, az azóta elért eredmények azonban bebizonyították, létjogosultsága van a vállalásnak, mely során – a színházművészet eszközeivel –
a diákok a saját életüket is érintő kérdéseket boncolgathatnak.
Elhangzott: az elmúlt négy évben közel 200 diák vett részt az előadások létrehozásában, és 16 000 néző láthatta a produkciókat.
Lovassy Cseh Tamás rendező már korábban is dolgozott a közel hatvan fős csapat nagyrészével, hiszen a tavalyi évben A dzsungel könyve című zenés színházi előadást mutatták be.
„Ez a vállalkozás túlmutat a megszokott diákszínjátszás keretein. Színházi térben, komoly színpadtechnikát alkalmazva, közel 60 diák vesz részt az előadásban. Annak érdekében, hogy a bemutatón minden a lehető legjobban menjen, már tavaly októberben elkezdtük a felkészülést, mára már pedig nekiláttunk a táncpróbáknak is – Jakab Melinda koreográfus vezetésével” – mondta Lovassy.
Arra törekednek, hogy megtalálják a darabban szereplő figurák egyéni igazságait, s egy olyan előadást hozzanak létre, mely – a musicaljátszás megszokott formáin túl – valós emberi sorsokat mutat be.
„Mozart figuráján keresztül arra keressük a választ, hogy mit jelent az emberi- és művészi szabadság, hogyan élhet egy fiatal felnőtt a társadalmi elvárások szorításában, s döntéseink milyen következményekkel járnak ránk és a környezetünkre nézve. Bátran nevezzük nagyszabású vállalkozásnak a mostani projektet, hiszen több mint 35 zenei megszólalást fedezhetünk fel a darabban. Szólók, duettek és a teljes kórus közreműködését igénylő dalok sokaságáról beszélhetünk, melyek komoly feladat elé állítják a játszókat” – jelentette ki Lovassy.
Az előadás rendezője elmondta: Gábor Zsófiával, az előadás díszlet- és jelmeztervezőjével, valamint Kiss Tünde dramaturggal arra törekednek, hogy a Mozart életútját feldolgozó előadást korban közelebb hozzák a ma fiataljaihoz, s a történelmi hűség helyett arra törekednek, hogy
valódi emberek való problémáit és érzéseit mutassák be.
Szabadi Ildikó kórusvezető, az előadás zenei vezetője elmondta: heti rendszerességgel megtartott énekpróbák során készülnek fel a szólisták és a kórus tagjai, a feladat pedig nem csekély, hiszen egy egész estés produkcióban kell megállják helyüket a szereplők. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Kolozsvári Magyar Opera idén is készségesen vállalta a partnerséget, s így ismételten az intézmény nagyszínpada ad teret az előadásnak. A bemutató július elején várható, a pontos időpontot pedig a későbbiekben közlik.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
