Mozartról szóló musicallal készülnek az apáczaisok
A július elején bemutatandó darabhoz támogatókat keresnek.
Zenés bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban annak alkalmából, hogy az iskola kórusa immár ötödik musical-bemutatójára készül.
Az eseményen Vörös Alpár, az iskola igazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt megvalósíthatatlan vállalkozásnak tűnt egy olyan egész estés előadás létrehozása, melyre az iskola diákjai fél éven keresztül készülnek, az azóta elért eredmények azonban bebizonyították, létjogosultsága van a vállalásnak, mely során – a színházművészet eszközeivel –
a diákok a saját életüket is érintő kérdéseket boncolgathatnak.
Elhangzott: az elmúlt négy évben közel 200 diák vett részt az előadások létrehozásában, és 16 000 néző láthatta a produkciókat.
Lovassy Cseh Tamás rendező már korábban is dolgozott a közel hatvan fős csapat nagyrészével, hiszen a tavalyi évben A dzsungel könyve című zenés színházi előadást mutatták be.
„Ez a vállalkozás túlmutat a megszokott diákszínjátszás keretein. Színházi térben, komoly színpadtechnikát alkalmazva, közel 60 diák vesz részt az előadásban. Annak érdekében, hogy a bemutatón minden a lehető legjobban menjen, már tavaly októberben elkezdtük a felkészülést, mára már pedig nekiláttunk a táncpróbáknak is – Jakab Melinda koreográfus vezetésével” – mondta Lovassy.
Arra törekednek, hogy megtalálják a darabban szereplő figurák egyéni igazságait, s egy olyan előadást hozzanak létre, mely – a musicaljátszás megszokott formáin túl – valós emberi sorsokat mutat be.
„Mozart figuráján keresztül arra keressük a választ, hogy mit jelent az emberi- és művészi szabadság, hogyan élhet egy fiatal felnőtt a társadalmi elvárások szorításában, s döntéseink milyen következményekkel járnak ránk és a környezetünkre nézve. Bátran nevezzük nagyszabású vállalkozásnak a mostani projektet, hiszen több mint 35 zenei megszólalást fedezhetünk fel a darabban. Szólók, duettek és a teljes kórus közreműködését igénylő dalok sokaságáról beszélhetünk, melyek komoly feladat elé állítják a játszókat” – jelentette ki Lovassy.
Az előadás rendezője elmondta: Gábor Zsófiával, az előadás díszlet- és jelmeztervezőjével, valamint Kiss Tünde dramaturggal arra törekednek, hogy a Mozart életútját feldolgozó előadást korban közelebb hozzák a ma fiataljaihoz, s a történelmi hűség helyett arra törekednek, hogy
valódi emberek való problémáit és érzéseit mutassák be.
Szabadi Ildikó kórusvezető, az előadás zenei vezetője elmondta: heti rendszerességgel megtartott énekpróbák során készülnek fel a szólisták és a kórus tagjai, a feladat pedig nem csekély, hiszen egy egész estés produkcióban kell megállják helyüket a szereplők. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Kolozsvári Magyar Opera idén is készségesen vállalta a partnerséget, s így ismételten az intézmény nagyszínpada ad teret az előadásnak. A bemutató július elején várható, a pontos időpontot pedig a későbbiekben közlik.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
