A magyar filmművészet legfrissebb terméseit kóstolgatja a bukaresti közönség.
Tizedik alkalommal szervezi meg a Balassi Intézet Bukarestben a Magyar Filmhetet, amelyen több mint tucatnyi magyar filmet láthat a román közönség. A Balassi Intézet bukaresti központjának szerdai közlése szerint a november 6. és 13. között zajló esemény egyik kiemelt célja bemutatni a fővárosban a tavalyi magyar filmtermés sokszínűségét. A rendezvény helyszíne a Román Paraszt Múzeuma Horia Bernea Stúdiója.
A megnyitón a Fekete Ibolya rendezte Anyám és más futóbolondok a családból című alkotást vetítik. A nulladik napon magyar filmtörténeti kiállítás nyílik, amelyen már kultikussá vált magyar filmképek nyújtanak ízelítőt a magyar filmtörténetből. A szervezők folytatják azt a hagyományt, hogy egy magyar fesztivál mutatkozik be a bukaresti filmhéten. Idén
A filmhét programjában nyolc játékfilmet tűztek műsorra, de vetítenek kísérleti filmet, animációkat, valamint dokumentum- és rövidfilmeket. Bemutatják egyebek mellett Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál, Dési András György és Móray Gábor Az éjszakám a nappalod, Szász Attila Félvilág, Goda Krisztina Veszettek és Mátyássy Áron Víkend című alkotását.
Levetítik a Mikó Imre életéről és a Securitatéval való kapcsolatáról szóló, Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című alkotást, valamint a magyar labdarúgó válogatott 40 év után újból világversenyre kijutásának kulisszatitkait megörökítő Magyar csapat - "... még 50 perc..." című, Muhi András Pires jegyezte dokumentumfilmet.
Fellép a David Yengibarian Trió, a Bende Zsolt Quartet, Tóth Viktor szaxofonművész – aki Petra Acker énekessel és az One More Minute zenekarral zenél –, valamint a miskolci Mocsok 1 Kölykök együttes.
A szervezők minden napra meghívtak egy alkotót, így a rendezők közül várhatóan Fekete Ibolya, Domokos János, Ulrich Gábor, a filmekben szereplő színészek közül pedig Czukor Balázs, Gryllus Dorka és Simon Kornél lesz jelen, de Herner Dániel producerrel és Papp Vivi vágóval is találkozhat a bukaresti közönség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.