A 4. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programjaiból szemelgetünk. A célközönség ezúttal a 3-100 év közöttiek.
A Könyvnapok általában egybeesnek a TIFFel. Ez nem feltétlenül mindig folyton jó, sajnos. De a Könyvnapok a gyermeknappal is egybeesnek, általában. Ez viszont jó, szerzőknek, gyermekeknek egyaránt. Mert, ugye, a gyermekek nem nézik a TIFF-horrorokat. Viszont esetleg meghallgatják, megnézik a gyermekirodalmat. Már ha nem tolják a Warcraftot. Tehát, a kiszemelt események, Kronosz szerinti sorrendben:
1. Május 30-án, pénteken délelőtt 11.40-től verses-zenés standup lesz, László Noémi Feketeleves című kötetéből. Más részleteket nem tudtunk meg, aki kíváncsi, ne öregedjen meg, inkább menjen el a Brassai Sámuel Elméleti Líceumba, és nézze meg magának.
2. Május 31-én, szombaton délelőtt 11.00 órától Cseh Katalin Hold-világ című könyve (Kriterion Könyvkiadó) kerül terítékre, a Bánffy-palota belső udvarán. A kötetet bemutatja Zsigmond Emese.
3. Június 1-én, vasárnap, gyermeknapon délután 13.00 órakor a Szántai János-Szántai Kristóf szerzőpáros olvas fel A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című kötetükből. Jelenlétükkel emelik az esemény fényét: Jánosi Andrea, a kötet illusztrátora és H. Szabó Gyula kiadó úr.
Skacok, olvasni... ööö.. megéri? Vagy valami ilyesmi.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.