És nem mellékesen nézz szembe a félelmeiddel és sztereotípiáiddal. Mindezt a sétatéri Kaszinóban.
A Könyvturi | élőKönyvtár idei – sorban a második – kiadása a papír alapú olvasás népszerűsítését a sztereotípiákkal való szembenézést tűzte ki célul. Az „élő könyveket” természetesen nem papíralapon lehet majd kikölcsönözni, hanem személyesen. Papíralapon csereberélni, adományozni, olvasni lehet a könyveket.
„A rendezvény mottója – Nézz szembe a félelmeiddel és találkozz személyesen a sztereotípiáiddal! – arra ösztönzi az érdeklődőket, hogy ne mulasszák el a lehetőséget, hogy különbözőségükről, félelmeikről nyíltan beszélő emberekkel találkozzanak” – írják a szervezők. A következő sztereotípiákat megtestesítő karakterekkel lehet szóba állni: a cigány, a feminista, a fogyatékossággal élő, a zsidó, a szőke nő, a nyugdíjas.
Lesznek továbbá kulturális és politikai celebnek (mi kérünk elnézést) számító „élő könyvek” is: az érdeklődők találkozhatnak Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, Dimény Áron színművésszel, György Botond humoristával, Tibori Szabó Zoltán újságíróval, Hegedüs Csilla műemlékvédővel és Magyari Tivadar íróval (utóbbiak az RMDSZ ügyvezető alelnökei is).
Feltételezzük, ez úgy történik, hogy április 15-én, az esemény napján – reggel 10-től este 10-ig – a kolozsvári sétatéri Kaszinóban odasétálunk valamelyik kiválasztott „élő könyvhöz”, és kellemes körülmények közt elbeszélgetünk vele arról, hogy milyen kihívásokkal és előítéletekkel kell szembenéznie manapság egy szőke nőnek vagy egy nyugdíjasnak.
Mint írják, az adományozott köteteket reggeltől estig lehet csereberélni, az élőkönyvek elérhetősége változó lesz. De akinek nem jut (és persze az is, akinek jut), részt vehet izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, például a vers szerepéről vagy az erdélyi irodalmárok magyarországi jelenlétéről.
További részletekről itt és itt tájékozódhatnak az érdeklődők.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.