// 2026. október 26., hétfő // Dömötör

Janovics Jenőről nem lehet eleget beszélni

// HIRDETÉS

Valószínűleg ezért is szerveznek közel egyhetes megemlékezést az emlékére Kolozsváron.

Janovics Jenőt aligha kell bemutatni a kolozsvári magyar kultúrafogyasztó közönségnek. A Direktor Úr kultusza az évtizedek során élénken élt Kolozsváron, az utóbbi években még inkább, mint korábban. Könyvek, dokumentumfilmek, rendezvények jelezték a magyar némafilmgyártás egyik centrumának számító Kolozsvár múlt század eleji kultúrtörténetének újrafelfedezését. És ez, örvendetes módon, nem csak a magyar kulturális életre igaz: az ország legfontosabb filmfesztiváljaként számon tartott TIFF tudatosan igyekezett beemelni Janovics figuráját a multietnikus köztudatba.

De ki is volt Janovics Jenő? 

Az 1872-ben Ungváron született Janovics 1905 és 1930 között, majd 1945-ben vezette a kolozsvári magyar színházat, amely akkor operaelőadásokat is tartott. Intézményvezetőként, színészként és rendezőként is beírta magát a kolozsvári színjátszás történetébe, de emellett a magyar filmgyártás úttörője is volt. Kolozsvári filmgyára 1914 és 1920 között 48 filmet forgatott. 1945. november 16-án – vagyis majdnem kereken hetven éve – hunyt el.

 

Nos, az ő alakját idézik fel Kolozsváron  

egy csütörtökön kezdődő hatnapos rendezvénysorozat keretében – közölte kedden a szervező Kolozsvári Magyar Opera. Mivel Janovics kezdeményezésére épült fel a kolozsvári román operának és színháznak otthont adó épület, és a kolozsvári magyar színháznak és operának otthont adó Szamos-parti épület is, ezért a Kolozsvári Román Nemzeti Operát és Kolozsvári Állami Magyar Színházat is bevonták az évfordulós rendezvénybe.

 

A Janovics-napok keretében mutatják be Salat Zakariás Erzsébet színháztörténész Janovics Jenő című tanulmánykötetét és ekkor nyitják meg a színházigazgató munkásságát felelevenítő kiállítást is.

 

A filmgyártó Janovicsnak külön estét szentelnek, 

amelyen egyebek mellett levetítik Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét élőzenei kísérettel. valamint a Zágoni Bálint által rendezett Janovics jenő, a magyar Pathé című dokumentumfilmet is.

 

Selmeczi György karmester neves alkotókkal, előadóművészekkel működik közre a Szívem szeret című operettparádé bemutatásában, amelynek részeként magát Janovics Jenőt is megidézik a színpadon. Az operettgála számára a kolozsvári román opera biztosítja a helyszínt.

 

„1945-ben a Kolozsvári Magyar Színház Katona József Bánk bánját tűzte műsorra évadnyitó előadásaként, Janovics Jenő rendezésében, s az újra kinevezett színházigazgató alakította volna Biberachot.

 

Az előadás napján, november 16-án délelőtt Janovics Jenő elhunyt, 

évadnyitó beszédét a mondat közepén hagyta félbe – illőnek tűnik, hogy Erkel Ferenc Bánk bánjával emlékezzünk halálának hetvenedik évfordulójára” – indokolta a megemlékezés programját Szép Gyula operaigazgató.

 

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Silviu Purcărete rendezésében nemrég bemutatott Shakespeare-darab, a Julius Caesar előadásával tiszteleg az intézmény volt igazgatója előtt.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján
Krónika

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján

Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után
Székelyhon

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetőrségnél dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS