A közös koncert keretében újrafogalmazott magyar és román népdalok, saját szerzemények és nemzetközi slágerfeldolgozások szólalnak meg a szatmárnémeti filharmónia koncerttermében.
Rendkívüli zenei utazásra hívja a szatmárnémeti nagyérdeműt a Dinu Lipatti Filharmónia és a marosvásárhelyi Koszika & The HotShots együttes február 10-én és 11-én: a Transylvanian Symphonic Tales, avagy az Erdélyi szimfonikus mesék című produkció keretében újrafogalmazott magyar és román népdalok, saját szerzemények és nemzetközi slágerfeldolgozások kerülnek repertoárra egy egészen különleges hangszerelésben.
A Koszorus Krisztina együttese egy teljes szimfonikus zenekar kíséretében mutatja meg, hogyan is hangzik az átjárás a népi, a klasszikus és a kortárs zenei nyelvezet között, mindezt Vaughn Roberts karmester vezényletével, aki a szimfonikus hangszerelésekért és az átiratok egy részéért is felel.
Roberts új-zélandi származású művész, aki az Amerikai Egyesült Államokban tanult és oktatott, jelenleg Marosvásárhelyen él, és vezénylete alatt Koszika zenekara már többször játszott a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia kíséretében, és egyszer a Brassói Állami Filharmóniával is.
A csütörtöki és a pénteki koncert 18.30-tól kezdődik a szatmári filharmónia koncerttermében, további részletekért ide érdemes kattintani.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.