Bámulatra méltó egyházzenei művek íródtak az 1989 utáni felszabadulásélményből szerte a Kárpát-medencében, de még a gyülekezetek és a papság számára sem ismertek. Ezen változtatna a Kolozsvári Magyar Napok új, nagyszabású társrendezvénye.
Kétévente pár napig Kolozsvár lesz a kortárs magyar egyházzene origója: nagyszabású rendezvénysorozattal egészül ki a Kolozsvári Magyar Napok kulturális felhozatala.
Az eseményt beharangozó első sajtótájékoztatón Selmeczi György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző – a Magyar Egyházzenei Fórum néven futó esemény ötletgazdája és főszervezője – avatott be a részletekbe, meghozva a kedvet a laikusok, de még az egyház számára is ismeretlen kortárs alkotások megismerése iránt.

A sajtótájékoztatón részt vett Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke (balról), Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, karmester (középen) és a virágvasárnapi koncertet adó Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője, Bubnó Tamás (jobbról). Fotó: KKE
Mint mondta, a magyar zeneszerzés robbanásszerű felszabadulásélményt élt át a rendszerváltozás után, annak köszönhetően, hogy a zeneszerzők egymással versengve szebbnél szebb, mélyebbnél mélyebb zeneműveket írtak a templomok számára.
a fórum pedig lehetőséget teremt a kortárs zeneszerzők számára, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a templomok csendes áhítatát megtörő, a lelket gyarapító és nemesítő muzsikát.
A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 13. és 17. között esedékes Magyar Egyházzenei Fórum a Kárpát-medence legrangosabb kórusait sorakoztatja fel: öt nap alatt, tíz kolozsvári templomban, naponta legalább két koncerttel készülnek, ugyanakkor vokálszimfonikus koncertek is műsorra kerülnek. Ez lesz az „igazság órája”, amikor a szerzők, a karnagyok és a gyülekezetek találkoznak egymással, ahogy fogalmazott Selmeczi György, aki szerint
A rendezvény szakmai házigazdája a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom Szent Cecília kórusa lesz, a záróelőadást pedig a fesztivál öt napja alatt zajló workshop keretében létrejövő kórus tartja.
Az egyházzenei fórumot a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Selmeczi György által alapított Auris Művészeti Egyesület szervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kultúráért Felelős Államtitkárság támogatásával, további részletekért májustól kövessék figyelemmel a szervezők honlapját, Facebook-oldalát.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.