Ha még nem lenne programja az előttünk álló hétvégére, mi tudunk egyet.
A bonchidai kastélyt, környékét és egykori tulajdonosának, gróf Bánffy Miklósnak az életét egyaránt megismerhetik azok, akik a hétvégén részt vesznek a Transylvania Trust Alapítvány által szervezett BAROCK kastélynapokon. A minifesztivál tizenötödik alkalommal várja a látogatókat: kiállításokkal, koncertekkel, sporttevékenységekkel, gyermekprogramokkal.
Idén is több helyszínen zajlanak a párhuzamos, román és magyar nyelvű programok: az udvaron főleg gyermekeknek szóló tevékenységek, a kápolnában bábelőadások, komolyzenei koncertek, a Miklós-épületben kiállítások és történelmi előadások, kerekasztal-beszélgetések, borkóstoló, az Istállóban filmvetítések, a Kapu- és a Bástya-épületben pedig kiállítások lesznek. Az állandó programok között találjuk a hagyományos termékek vásárát, a könyvvásárt, illetve a, szociális vállalkozások vásárát.
A bátrabbak motoros siklóernyő segítségével megnézhetik a kastélyt madártávlatból vagy részt vehetnek azon a biciklitúrán, amelynek úti célja a válaszúti Bánffy-kastély.
Fellép Nicolae Simion & friends, a sZempöl, a Maria Răducanu–Krister Jonsson-duó, az AG Weinberger 4th, Rodion GA – a romániai elektronikus zene atyja –, a Váczi Eszter & Quartet. A komolyabb zene kedvelőinek szól a Kolozsvári Magyar Opera gyermekkórusának vagy Concordia vonósnégyesnek a fellépése.
A teljes program itt böngészhető.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.