A Kolozsvári Magyar Napok történetében még soha nem nyílt ennyi kiállítás, mint amennyivel idén várják a művészetek szerelmeseit.
Műfajban, technikában, tematikában és stílusban egyaránt szerteágazó programkavalkáddal várja a művészetek szerelmeseit a 8. Kolozsvári Magyar Napok. Az előző évekhez képest megugrott a rendezvénysorozat keretében nyíló kiállítások száma: idén összesen harmincöt tárlatot tekinthet meg a nagyérdemű a fesztivál bő egy hete alatt.
A kincses Kolozsváron működő valamennyi művészeti galéria, múzeum, kiállításra alkalmas egyesületi székhely megnyitja kapuit a látogatók előtt, és színvonalasnak ígérkező kiállítással, esetenként vezetett tárlatlátogatással nyújt tartalmas időtöltést a kolozsváriak és a várost megtöltő látogatók számára.

.jpg)
A Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Kézműves Sörök Udvarának is otthont adó Szentegyház utca 4. szám alatti kiállítóteremben rendez be fotókiállítást közel harminc művész közreműködésével. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban a magyar fotótörténelem egyik legnagyobb alakja, a kolozsvári születésű Veress Ferenc üveglemezeiből nyílt időszakos kiállítás, amelyen román és magyar nyelven szerveznek tárlatvezetéseket.
A bemutatandó művészi kifejezésformák változatosságát jól szemlélteti Metz Judith virágkötő kiállítása, amelyre az Egyetemiek Házában kerül sor.
A 8. Magyar Kolozsvári Napok további kiállításairól az alábbi linken tájékozódhatnak az érdeklődők.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.