Na jó, nem úgy, hogy egy halott vezeti a pártgyűléseket, hanem hogy a pártok nyilvántartásában illetékes Bukaresti Törvényszék hivatalos dokumentumaiban még mindig a 2015 szeptemberében elhunyt Corneliu Vadim Tudor szerepel a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökeként.

Szenvedélyesen kerge elnökének halála után a hajdan az ország sorsát befolyásolni képes PRM gyakorlatilag eltűnt a politikai süllyesztőben, pedig az alakulat tekintélyét, ugye, olyan nagy tapasztalatú nacionalisták próbálták emelni, mint Gheorghe Funar (ő azóta elmerült a dákológia hagymázas világában).

Szóval ez a kicsire zsugorodott PRM megpróbálta ismét bevenni az Európai Parlamentet, annál is inkább, mivel tíz éve még három mandátumot is szerzett Strasbourgban (akkor lett EP-képviselő Gigi Becali, emlékszünk). Csakhogy a párt romjain őrködő személyek is vannak annyira realisták, hogy a minél jobb választási eredmények érdekében nem egyedül terveznek rohamra indulni május 26-án.

Így hát szövetkezni próbálnak más, hasonló kaliberű alakulatocskákkal. Például a valamikor szintén nagy hazafi, magyarfaló és trikolór-lelkületű Bogdan Diaconu PRU-jával (azért hajdan, mert ő is eltűnt a süllyesztőben) egy Egységes Nemzeti Blokk (BUN) nevű alakulattal és a neovasgárdista Új Jobboldal Párttal.

Csak hát a gonosz választási iroda, a BEC beleköpött a levesükbe és – akárcsak az amatörizmusukat vádaskodásokkal leplezni próbáló USR és Cioloş-féle PLUS esetében –, elutasította a szépreményű választási szövetségek bejegyzését, mivel, ahogy fent is említettük, a papírokban még mindig egy halott a pártelnök, ő pedig nem tud aláírni.