Négy perces videóban harsogja el a kormány által megbízott PR-cég, mivel büszkélkedik Románia a századik születésnapján. Ha kibírjuk a teleshopping-narrációt (vagy ha lehalkítjuk a videót), akkor egy perc után találkozhatunk az első emberrel a százéves Romániában, addig Romániában csak a természet nagyszerű.
Az első ember, akinek nevét megemlítik, az Drakula – a hazai nyilvánosságnak szánt (feliratozás nélküli) videóban. A néphagyományok legközhelyesebb és legturistásabb felvillantása után, másfél percnél kezdődik a román technikai és kultúrhéroszok felsorolása a századfordulótól nagyjából a két világháború közöttig, akik közül (Enescu, Brâncuși, Cioran, Eliade) egy sem bírta ki Romániában, de ez már természetesen nem került bele a videóba.
A kormány Facebook-oldalán kommentelők ezt a részt szedték szét leginkább, egyenesen fake news-nak címkézték, hogy Traian Vuia repült volna először levegőnél nehezebb eszközzel (tényleg nem ő volt az első), vagy itt találták volna fel az első aerodinamikus repülőgépet, vagy hogy Ion I. Agârbiceanu találta volna fel a lézert.
Az még ott sem merült fel, hogy Temesvár messze nem volt még Románia része, amikor bevezette az elektromos közvilágítást, mert ez a videó is csak egy szépen fejlett tünete annak a torz történelmi tudatnak, amit a nemzeti-kommunista történetírás pörgetett a végletekig. Felszínes példa rá a gyulafehérvári nagygyűlésről készített, fekete-fehér fotók, amelyek többsége a nemzeti érzület dagasztása érdekében itt is az utólag kiszínezett változatban jelenik meg.
Az, hogy a 100 évből az ország 45-öt kommunista diktatúrában töltött, sehol sem jelenik meg, a szülinapozás itt nem a szembenézésről és elszámolásról szól. A korszakból csak az esztétikusnak titulált Nép Háza és pár természettudományos, illetve sporteredmény képezi a büszkeség tárgyát, pedig az ország homogenizálásának ötlete, ideológiája, módszere és kivitelezése is ennek a korszaknak a jelentős „vívmánya”, a leginkább egyesítő korszak volt ez Románia utóbbi 100 évében.
A videó vége felé megjelenünk mi is, kisebbségiek, ezzel az általános megnevezéssel és csupán a folklórra utaló képi megjelenítéssel (itt a kisebbségek is hóráznak), mint akik a tolerancia tejjel-mézzel folyó kánaánjában élnek boldogan a román trikolór alatt.
Boldogabb, mert őszintébb szülinapokat, Románia. (Igen, románban is kell vessző a La mulți ani után.)
Három órának sem kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első mémvideó, amit erre a borzasztó narrációra vágtak össze ünneplő honfitársaink, akiknek nem jött be a kormány turisztikai vásárra hangolt PR-centenáriuma: