Nemrég olvastam, hogy Temesvár, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár polgármesterei azért találkoztak, hogy meghirdessenek egy „fejlesztési tengelyt”. Ezek a városok Románia nyugati határán (abban az irányban) vannak és intenzív fejlődést értek el az utóbbi két évtizedben – ami az IT-ipar lendületében is jelentkezett.

Amikor erről a kezdeményezésről értesültem, eszembe jutott egy párbeszéd, melyet több mint egy évtizeddel ezelőtt folytattam Temesváron, a Kereskedelmi és Iparkamarában. Meghívtak, hogy a gazdaság alakulásáról tartsak előadást és többek között azt mondtam, hogy szorosabb kapcsolatokat szeretnék látni Temesvár és Arad között, a földrajzi közelségükre való tekintettel; mert

elképzelhető egy településközösség kialakítása a Bánságban, amelynek e régión túlmutató visszhangja lenne.

Helyi hiúságok megsértését kockáztatva azt mondtam akkor, hogy azt tartom értelmes dolognak, ha egy modern repülőtér szolgálná ki a két várost. (Nem láttam logikát abban, hogy az egymástól nagyjából 60 kilométerre lévő két megyei jogú város mindegyike jelentős repülőteret tartson fenn.) Most csak a Temesvár melletti repülőtér létezik, ami igazolja akkori gondolatmenetemet.

Néhány évvel később meghívtak, hogy Nagyvárad egyik egyetemén tartsak előadást. Akkor a város polgármestere meghívott, látogassam meg az éppen kialakítás alatt álló ipari „parkot”, mely aztán időközben egyre jelentősebbé vált; jól munkába fogott európai pénzek „mágnesévé” is vált. A BBTE-n, Kolozsváron tartott konferenciákon is megemlítettem a nagyvárosok közötti együttműködés szükségességét, hogy ezzel erős akadémiai központok jöjjenek létre.

A gazdasági góc városok

Többször is ellátogattam a moldvai nagyvárosokba és az egyetemeken, illetve az üzleti körök előtt tartott előadásaimban a Jászvásár (Iaşi) és Bákó (Bacău) közötti kapcsolatok fejlesztéséért szálltam síkra, amelybe egyesek egy újabb „tengelyt” láthatnának bele; olyan Moldva képe lebegett előttem, melynek nagyvárosai fejlődnek és együttműködnek, melyek összességükben ipari életerővel és a kisebb települések bevonásával segíthetnek a régión.
Sokan alábecsülik, hogy Bákóban rendkívül kifinomult berendezéseket gyártanak a védelmi ipar számára, hogy egy olyan vállalat található ott, mint az Aerostar. Moldova infrastruktúrája, sajnos, rosszabb mint Erdélyé, miközben az infrastruktúra általában véve is gyenge pontja Romániának.

Konstanca (Constanţa) Románia nagy kikötővárosa, és akár még fontosabb is lehet, ha figyelembe vesszük a „specifikus súlyú” mutációkat a globális gazdaságban, valamint a Románia és AEÁ közötti stratégiai partnerség konkréttá válását a térségben.

Királyi (Craiova) gazdaságilag egyre jobban fejlődik az autóipar és más iparágak jelenléte révén. A város egy jobb közúti összeköttetéssel mozdonnyá válhat a szűkebb és a tágabb térség számára.

Egy nemzetközi repülőtér segíthetné Brassót abban, hogy újra vezető gazdasági pólussá váljon Romániában. Nagyszeben több szempontból is fajsúlyos város és

más Brassó körüli városokatt is el kell helyezni a regionális csillagképben.

Bukarest még mindig nagyon nagy aránnyal veszi ki részét a GDP-ből. És ha arra gondolunk, hogy Ploieşti (mely maga is ipari vegyértékekkel rendelkező város) alig 60 kilométerre van, és figyelembe vesszük az őket összekötő autópályát, valamint a Bukarest körül egyre bővülő metropolisz övezetet, akkor megértjük, hogy van még hova növekedni.

A közpolitikáknak bátorítaniuk kellene Románia harmonikus fejlődését. Más polgármestereknek is le kellene másolniuk ország nyugati részében tevékenykedő polgármesterek kezdeményezését, mert az együttműködés, a források minél jobb felhasználásának igényét fejezi ki.

Felvázoltam a gazdasági „gócokként” szolgáló városok térképét, melyek jobb infrastruktúra mellett erősebb szinergiákat hoznának létre, olyan termelési láncok kialakításában segítenének, melyek harmonikussá tennék Románia fejlődését (csökkentenék a régiók közötti gazdasági különbségeket), olyan termelékenységi dinamikákat serkentenének, melyek

nagyobb béreket/jövedelmeket tehetnének lehetővé a polgárok számára; ezáltal csökkenne a munkaerő exodusa.

Ugyanúgy, ahogy egy repülőgépnek felhajtóerőre, motorokra van szüksége, úgy az okos városfejlesztéssel rendelkező (ide kell számítani a „smart city” koncepciót is) és jobb infrastruktúrával (autópályák, gyorsforgalmi utak, vasutak és egyebek) összekötött nagyvárosok is felhajtóerőt biztosíthatnának a román gazdaságnak.

A városok irányítóinak (polgármesterek, megyei tanácsok) kezelniük kell a saját forrásaikat, a központi költségvetésből, az európai alapokból érkezőket; egy város pénzügyi helyzete fontos, ha be akar lépni az értékpapírpiacra.

Minél vonzóbb egy város és minél barátságosabb üzleti környezetet képes biztosítani, minél szilárdabbak a helyi (köz- és magánjellegű) befektetések, annál jobb a lakosai, az összefüggő övezetek számára. Vannak regionális méretű projektek, melyek egy része országos fontosságú. Másképp mondva, ezeket egy EU-tag Románia infrastrukturális Mesterterve szemszögéből nézve lehet megítélni.

Románia déli és keleti részének tartania kell a lépést az ország nyugati felével

A nagy különbségek nem tesznek jót az embereknek egyéni szinten sem és nem jók általában véve a gazdasági, társadalmi és politikai életnek sem.

Még akár bizonyos „autonómiák” fokozására vonatkozó elképzelések feltámasztására is sor kerülhet.

Ha arra gondolunk, hogy Európát (EU) széttöredezési tendenciák, szeparatista megmozdulások pusztítják, akkor megértjük, hogy az ország kiegyensúlyozott fejlesztés társadalmi, gazdasági, politikai és geopolitikai célkitűzés.

A szerző a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság, az ASF volt alelnöke és volt pénzügyminiszter.

A címet és alcímeket a szerksztőség adta.