Trenszi trend
Szerző: Bianca Felseghi
2018. október 15. hétfő, 11:39
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?

Románia legfejlettebb térsége, Erdély nyugati része csaknem ugyanolyan gyatra közúti és vasúti infrastruktúrával rendelkezik, mint az ország többi része. Néha még

annál is rosszabb, hiszen – például – a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasutat még csak nem is villamosították.

Közúton 316 kilométer a legrövidebb út Kolozsvár és Temesvár között, a Gyulafehérvár–Déva–Lugos iránnyal számolva. Az A10-es autópálya Torda–Nagyenyed szakaszának 2018-as átadása és az A6-os Marzsina és Temesvár közötti szakaszainak összekapcsolása után Kolozsvárról Temesvárra (vagy fordítva) több mint egy órával gyorsabban, nagyjából 4 óra alatt el lehet jutni. De ha a Nagyvárad–Arad útvonalat választja az ember, a Kolozsvár és Temesvár közötti út időtartama változatlan maradt. Vasúton pedig több mint 6 és fél órát tart az út. (A vonat valójában egy óra alatt teszi meg az Arad és Temesvár közötti alig 60 kilométernyi utat).

Ezen kívül a négy város – Temesvár, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár – földrajzilag túl közel van egymáshoz ahhoz, hogy indokolttá tenné légi járatok bevezetését, bár mindegyiknek van repülőtere.

Fotó: pressone.ro

Ezért a négy város vezetése lobbicsoport létrehozásáról döntött, mely egyaránt képviselné érdekeiket Bukarestben és Brüsszelben is. A struktúrát Nyugati Négyesnek (románul: Patrulaterul Vestului, azaz PV – a szerk.) nevezték el és a tagvárosokat összekötő nagysebességű vonat megvalósítása az első konkrét tervük.

A Nyugati Négyes nemcsak gazdasági megfontolásokból jött létre, hanem politikai góc is.

Mert a társulási dokumentumot aláíró polgármesterek mindegyike a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja, az általuk irányított városok pedig az ország legdinamikusabb települései közé tartoznak.

Mi a Négyes célja? Miként módosul majd a négy megyei város és a román kormány kapcsolata? Elindítja ez a kezdeményezés a vitát a decentralizálásról és régiósításról? Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni a továbbiakban.

Ilie Bolojan (Nagyvárad, balról a második), Nicolae Robu (Temesvár, mikrofonnal a kezében) és Gheorghe Falcă (Arad) polgármesterek (Fotó: pressone.ro/Mircea Gherase)

A Négyes létrehozását Nicolae Robu polgármestere jelentette be a Temesváron szeptember 28-án megtartott Urban Talks eseményen. Ennek megfelelően a négy város az EU következő költségvetési szakaszában (2021–2027) néhány közös cél elérése érdekében összehangoltan cselekszik majd:

* autópálya-jellegű közutak építése,
* nagysebességű vasutak építése,
* a metropolisz övezeteket összekötő utak építése (a megyeszékhely közeli településekről ingázók közlekedésének elősegítésére).

Ez a kezdeményezés határkő lehet a helyi közigazgatások működési módjában.

Különben szintén szeptember végén Brassó, Bukarest és Konstanca (Constanţa) olyan fejlesztési tengelyt hoztak létre, melynek ugyanazok az alapelvei, mint a Nyugati Négyesnek.

„Eltelt egy bizonyos idő azóta, hogy mi – én, Bolojan polgármester úr, Falcă polgármester úr és Boc polgármester úr – megállapodtunk a Nyugati Négyes létrehozásáról.

Ez egy informális struktúra, melynek célja annak elősegítése, hogy ötleteket cseréljünk, de nagy projekteket is kezdeményezzünk, melyek kilépnek a négy város medréből és regionális szinten óriási hatásuk van.

Mit jelentene, ha gyors vasúti összeköttetés lenne a négy város között? Vagy egy autópálya a négy város között? Mert a magánszektorban nagyon szoros közöttünk a kapcsolat, mely boldogul, ahogy tud, nem mindig folyamodik a helyi hatóságokhoz. (…)

Azt akarjuk, hogy ezzel a csapattal országosan is példát mutassunk a nagy projektek kezelésére vonatkozó együttműködésre,

melyek egyenként megvalósíthatatlanok, először is azért, mert senki sem kaphat finanszírozást, ha e nagy projektekből csak egy darabkával hozakodik elő.

Az egésszel kell előállni. Márpedig közismert, hogy az EU-nak vannak nagy projektek finanszírozására vonatkozó programjai is és az ilyenfajta projektekre közvetlenül Brüsszelből lehet pénzt szerezni.” Ezt mondta Temesvár polgármestere, Nicolae Robu a szeptember 28-i, temesvári vitán.

A Világbank egyik 2017-ben közzétett tanulmánya szerint az EU növekedésének a másodlagos városok a fő motorjai.
Konkrétan, egy ország gazdasága az olyan városok által meghatározott tendenciát követi, mint amilyen Romániában Kolozsvár és Temesvár.

„Úgy tűnik, a nemzeti gazdaságok szinte ugyanazt a pályát követik, mint a másodlagos városok. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a másodlagos városok megerősítésével végül a nemzeti gazdaságok megerősítéséhez lehet hozzájárulni”, áll az említett, Mágnesvárosok. Migráció és ingázás Romániában című tanulmányban.

A jelenlegi, 2020-ban véget érő európai költségvetési időszakban Románia nem mutatott érdeklődést a metropolisz övezetek fejlesztése iránt,

annak ellenére, hogy rendelkezésére állt az úgynevezett „integrált területi beruházási eszköz” (ITI), vagyis az a lehetőség, hogy a tartós városi fejlesztésekre kérjen finanszírozásokat az EU-tól.
Lengyelország, például, mind a 16 metropolisz övezete fejlesztésére felhasználta az ITI-t, míg Románia csak a Duna-delta esetében használta ezt az eszközt.

A Nyugati Négyesre visszatérve, Arad polgármestere, Gheorghe Falcă a nagy projektekkel kapcsolatos térségi társulásra tett első kísérletként az Urban Talks konferencián magyarázta el, hogyan valósulhatna meg a négy megyei jogú város együttműködése: „Az az érzésem, hogy románok harcolnak románok, a központi állam a helyi állam ellen. Mert sokkal nagyobb lehetne a dinamikánk. Ma elindul egy vonat Temesvárról Aradra, majd Nagyváradra, onnan a vonat fele Kolozsvárra indul, a másik Nagybányára, a mozdony 200 km/h sebességre képes, de az infrastruktúra csak 40 km/h-t tesz lehetővé. Vasúton 160 kilométer semmiség. Egy óra. Felelős vezetőkre van szükségünk, mert olyan közösségek vagyunk, melyek áldozatot hoznak. És továbbra is áldozni szeretnénk pénzt Románia kormányának és azt szeretnénk, ha infrastruktúrában térne vissza.”

„Gyorsan fejlődő városokról van szó, melyek hazánk esetében atipikus gondokkal küszködnek és – főleg – eltérő lehetőségeik vannak.

A román állam nem összpontosít a fejlesztésükre és nem biztosítja a szükséges forrásokat. Implicit módon inkább természetes dolog e megyei jogú városok közös cselekvéssel történő érdekérvényesítése.” Ezt mondta Barbu Mateescu szociológus, az Urban Talks résztvevője.

A fentebb hivatkozott tanulmány egyik szerzője Marcel Ionescu-Heroiu, aki vezető városfejlesztési szakértő a Világbanknál. A PressOnenak elmagyarázta a Négyes lehetséges előnyeit: „Ez egy innovatív vállalkozás, mert Nyugaton sem nagyon alakulnak ilyenfajta partnerségek, melyekben a helyi közigazgatások kölcsönösen képviseljék érdekeiket.
A demográfiai hanyatlás körülményei között a városok közötti jobb kapcsolat a munkaerőpiac bővítését is jelenti. Például, ha Temesváron több IT-sre, Aradon pedig több kézi erőre van szükség, akkor az aradiak Temesvárra mehetnének, a temesváriak pedig Aradra.”

Marcel Ionescu-Heroiu szerint a Világbank a „nem a régiósítást, hanem a metropolizálódást” javasolja a városok fejlődése számára, a Négyes pedig egy „jövővel rendelkező modell” lehetne:

„A négy polgármester hatékonyabban lobbizhat a Központban, ha egy nagy projektre van szükségünk,

mint amilyen a temesvári elkerülő út, a nagyváradi repülőtér bővítése vagy az Erdély-autópálya befejezése lenne. Sokkal nagyobb súlyuk van, ha együtt mennek ezeket a projekteket képviselni, mintha egy polgármester egyedül teszi ezt.”

Elköltött európai pénzek vs saját költségvetésből származó kiadások (2007–2015)

Nagyvárad: 139 499 081 – 85 882 351
Temesvár: 104 598 212 – 116 984 885
Kolozsvár: 103 639 043 – 122 474 038
Arad: 40 865 359 – 117 916 614
Az összegek euróban értendők. (forrás)

Ahogy a fenti adatokból kiderül, Nagyváradnak sokkal több európai pénzt sikerült lehívnia, mint Kolozsvárnak és Temesvárnak.

Ilie Bolojan polgármester a temesvári Urban Talks konferencián bemutatta városfejlesztési elképzelését: „25 000 nagyváradi alkalmazott ingázó. Nagyon fontos, hogy miként jutnak el ezek az emberek a munkahelyükre, mennyi idő alatt, milyen körülmények között közlekednek. Új összekötő utakat építünk a megyei jogú város és a metropolisz térséghez tartozó települések között, mert – mint tudják – mindenfelé tapasztalható egy szuburbanizációs jelenség, az utóbbi 20 évben pedig megháromszorozódott a metropolisz térségben élők száma.

Az ingázók számának növelése a cél, mert az egész nyugati térségben már jelentkezik a munkaerőhiány.

Egy közúti–vasúti összekötési gócon dolgozunk, mert a Nagyváradon megtermelt áruk kétharmada az EU-ba irányul és fontos, hogy gyorsan megtörténjenek ezek átrakodások.

A Nagyvárad–Temesvár vasút villamosítása európai folyosóra helyezne bennünket, a három várossal, Kolozsvárral, Araddal és Temesvárral kialakított partnerség pedig nagyon fontos az összeköttetés szempontjából. Annál jobban fejlődünk, minél több emberünk és vállalkozásunk van. Néhány módszerrel igyekszünk növelni a város lakóinak a számát.

Támogatjuk a lakásépítést, telket biztosítunk erre és igyekszünk hasznosítani a felszámolt gyárak területét. Támogatjuk a szakiskolák fejlesztését, kollégiumokat, szolgáltatásokat biztosítunk, hogy a faluról ezekbe a szakiskolákba jöjjenek a gyermekek – mert különben nagyon nagy az iskolaelhagyás.

Az egyetemünk kisebb, de támogatni akarjuk a Nagyváradi Tudományegyetem integrált kampuszának fejlesztését. Minél több hallgatónk van, a cégek annál több tehetségesből tudják kiválasztani alkalmazottaikat, az ide tanulni érkezők egy része pedig itt alapít családot és települ le.”

 

 

Belső migráció: vízszintes fejléc balról jobbra: város; lakosság 2011; alkalmazott 2011; ingázó 11; 2001 és 2011 között idevonzott migrálók függőleges fejléc felülről lefele: Temesvár; Arad; Nagyvárad; Kolozsvár; forrás: Mágnesvárosok: migráció és ingázás Romániában, 2017

A többször is idézett világbanki tanulmány

rangsorolta azokat a romániai városokat, ahol az emberek élni szeretnének, vagyis a belső migráció legvonzóbb úti céljait.

A frissen létrejött Négyes négy csomópontja közül Kolozsvár áll a legjobban: a megkérdezettek mintegy 11 százaléka szeretne itt élni. Temesváron nagyjából 9 százalék, Nagyváradon 2,6 százalék, Aradon pedig 1,62 százalék élne.
A Világbank szakértői három (derűlátó, mérsékelt, borúlátó) forgatókönyvet is kidolgoztak arról, hogy miként alakul majd a következő 30 évben a legnagyobb romániai városok lakosságszáma.

A borúlátó forgatókönyv szerint Kolozsvárnak 492.000, Temesvárnak 526.000, Aradnak 287.000, Nagyváradnak pedig 326.000 lakosa lenne. (Ehhez a forgatókönyvhöz gazdasági stagnálás és a belső migráció leállása vezetne.)
A derűlátó forgatókönyv szerint Kolozsvár lakossága megközelítené a 700.000 főt. Ez jelentős infrastrukturális beruházást és lakásépítést feltételezne.

A PressOne által megkeresett Emil Boc polgármester a Négyes céljait részletezte: „Közúti és vasúti projektekről beszéltünk, ezután a szakértőknek kell konkrét megoldásokkal előállniuk, a kormány elképzeléseivel összehangolva: például a Budapest–Bukarest nagysebességű vasút ügyében.

Nem akarunk párhuzamosságokat azzal, amit a kormány tesz, csak hozzáadott értékkel járulnánk hozzá a meglévőkhöz.

Ez a jelzés elsősorban azt mutatja, hogy foglalkoztat bennünket az összekapcsolódás és a gazdaság fejlesztése. Meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb megtörténik a régiósítás és azt akarom, hogy ez felkészülten érjen bennünket.
Az elsők akarunk lenni az országban, akik – régióként – képesek Brüsszelbe menni és projekteket az asztalra tenni az EU 2021–2027-es költségvetési időszakára.”

60. ábra. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak származási helye 2015-ben (forrás: Mágnesvárosok: migráció és ingázás Romániában, 2017)


61. ábra. A temesvári Nyugati Tudományegyetem hallgatóinak származási helye 2015-ben (forrás: Mágnesvárosok: migráció és ingázás Romániában, 2017)

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28501
Az előrejelzések alapján emberbarátabb időre nem nagyon lehet számítani egyelőre.
Mit nyer és mit veszít Románia a Budapesttel kötött szövetséggel? Sokat nem, mondják az elemzők. Mert Romániában, ugye, nem Orbán Viktor a miniszterelnök.
A Sepsi OSK meg a Csíkszerda focicsapata kidugta a fejét a fűből? Lecsapni! Nemzetbiztonsági ügy. Ja, és Orbán Viktor pénzeli? Árulás!
Az észtek athéni sikerének is köszönhetően második lett Nemzetek Ligája-csoportjában a magyar futball-válogatott.
Több ezren mentek el a székely nagygyűlésre.
Flashmobbal reklámozták a plázában a kolozsvári néptánctalálkozót. VIDEÓval.
A képviselő kapuja és garázsajtója bánta a parlamenti fügét. De rájár a rúd a #rezist mozgalomra is.
Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?
Az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökének gyászszertartását a Farkas utcai református templomban tartották.
Egy 39 éves vadászt támadott meg egy nagyvad a Fekete-domb térségében, ahol legendásan sok a medve.
A vallásügyi államtitkárság adataiból kiderül, az elmúlt harminc évben mennyi közpénz ment az egyházaknak. Sok.
A közép-amerikai ország alkotmánybírósága megtagadta a szabadon engedés lehetőségét.
A Norvégiától kapott 52 millió euróból csekélyke összeg jut a korrupció megelőzésére, holott ez Románia legégetőbb problémája.
Hogy maguk közül válasszanak képviselőket, ne a budapesti pártlistákra szavazzanak.