Fotó: a nagyváradi TIFF Facebook-eseménye
Filmmérleg
papmeli
2018. szeptember 13. csütörtök, 16:40
Sikeresnek bizonyult, így jövőre is megszervezik a filmfesztivál nagyváradi kiadását.

Alig zárult le az idei, máris meghirdette jövő évi nagyváradi kiadását a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF): 2019-ben szeptember 6-9. között lehet majd hazai és külföldi művészfilmek közül válogatni a városban. Az erdélyi filmfesztivál vezetősége sikeresnek ítélte az elmúlt hétvégén tartott első kiadást, csütörtöki közleménye szerint a három nap alatt hat helyszínen vetített filmekre több mint ötezren voltak kíváncsiak. Ami egy olyan városban, mely évek óta nem rendelkezik művészfilmek vetítésére is hajlamos mozival, nem csekély szám.

A TIFF nagyváradi kiadását nem kis gonddal készítették elő a szervezők – a fesztiválcsapat és a váradi önkormányzat turisztikai egyesülete –, erről magunk is meggyőződhettünk. A kolozsvári fesztivál váradi vendégeskedésének örömére az egész város ünneplőbe öltözött, a Szent László téren pedig hatalmas TIFF felirat hívta fel a figyelmet a filmes eseményre, a központbeli villanyoszlopokat pedig TIFF Oradea – TIFF Nagyvárad feliratú zászlócskák díszítették.

Készülődés az esti vetítésre a Szent László téren. Fotók: Pap Melinda

A mi szempontunkból a fesztivál legnagyobb aduásza a teljes kétnyelvűség volt, nem csak a reklámanyagok jelentek meg magyarul, hanem az AperiTIFF programfüzet is kétnyelvű volt, a kolozsvári román-angol kombináció helyett a váradi kiadványban a filmek román-magyar leírása szerepelt. Ez egyrészt a városvezetés kétnyelvű kommunikációra való törekvésének tudható be, másrészt valószínűleg annak is, hogy a vetítési helyszínek között a Partiumi Keresztény Egyetem is szerepelt.

A magyar magánegyetem új székhelye kitűnő, olykor azonban szűkös helyszínnek bizonyult, igaz, a nem annyira fejlett mozizási kultúrának betudhatóan olyanok is akadtak, akik a vetítés elkezdése után is fenntartottak helyeket, fittyet hányva a programfüzetben lévő szervezői jó tanácsokra. Nem mindennapi helyszín volt a színház is, bár az első este levetített román film, az Aranymedvével díjazott Nu mă atinge-mă! realista jeleneteivel egyeseknél kiverte a biztosítékot, felháborodva távoztak a vetítésről.

Rendhagyó filmvetítés a város főterén és a színházban. Fotók: TIFF Oradea Facebook-oldala

A legkedveltebb helyszín kétségtelenül a díszbe öltöztetett Szent László tér volt, ahol a nyitógálát követő vetítésre, a Szelídítetlen Románia című vetítésre mintegy 1500-an gyűltek össze. Ez volt az abszolút közönségkedvenc a váradi rendezvényen, írják a szervezők, akik szerint a román filmpremierek is nagy érdeklődésnek örvendtek.

A főtéri és várbeli ingyenes helyszín mellett a másik négy helyszínen jegyet kellett váltani, a három nap alatt mintegy 2500 jegyet adtak el, a legtöbb jegy Radu Jude rendező abszolút premierként Váradon bemutatott alkotásának, a Karlovy Vary fesztivál fődíját, a Kristályglobuszt elnyerő Îmi este indiferent dacă în istorie vom intra ca barbari című filmjének vetítésén fogyott.

Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és Berecki Csaba rendező a neológ zsinagógában. Fotó: TIFF Oradea Facebook-oldala

A Lokál kocsmában a három nap alatt a román rövidfilm-termésből kapott egy csokorra valót a közönség. A neológ zsinagóga a különleges filmes események helyszíne volt, itt főleg némafilmeket nézhetett a nagyérdemű DJ-s vagy klasszikus zenei kísérettel. Itt a legtöbben a nagyváradi kötődésű Bereczki Csaba rendező klezmerzenekart bemutató zenés dokumentumfilmjére,a Soul exodus-ra voltak kíváncsiak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28128
Nem mindenki örült a szokatlan simogatásnak.
Van, aki úgy gondolja, hogy a farok csóválja a román kutyát. Vagyis a lefgontosabb a Moldovai Köztársasággal való egyesülés, az autópályák, kórházak, iskolák várhatnak.
Persze, szó van az interjúban föderalizációról, egyesülésről, nackóróllerről, lopkovics politikai elitről, jövőtlenségről, amiről csak Románia kapcsán beszélni lehet.
A Flightradar24 repülőgép-figyelő alkalmazás rögzítette, amint egy gép körbesatírozta az eget Kolozsvár környékén.
Mi ott voltunk, hogy Önnek ne kelljen: gyakorlatilag nulla érdeklődés mellett a 4S Street és a No Sugar nyerte idén a Legszebb Erdélyi Magyar Dal két kategóriájának díját.
Itt az újabb kolozsvári megaberuházás. Önök kérték!
Centenáriumi reklámkiállítás keretében süllyedhet alá a (nem csak) kolozsvári közönség a százéves múlt időnként hátborzongató termékkínálatába. A magyar termékek persze kisebbségben vannak.
Nem baj, ha össze-vissza beszélünk. Nem baj, ha keverjük a szezont a fazonnal. Fő, hogy rúgjunk egyet a magyarokon. Kábé így lehet röviden jellemezni a patrióta román sajtót.
Hallottak önök Victor Negrescuról? Nem? Sebaj. Sőt, mindegy. Valami ex-miniszter. Még rendes tárcája se volt.
Dehogyis! Arról van szó, hogy a Szabók bástyája előtt álló szobor restaurálását végző vistai kőfaragó cégnek történetesen ez a neve. De azért az összhatás kellőképpen vicces.
Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.
Újabb iskolaügy szítja a kedélyeket, ezúttal Nagyváradon.
A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.
Melyet inkább neveznénk balkáninak. De annak örültünk, hogy a tengeri herkentyűket a Fekete-tengerből, és nem a legközelebbi szupermarketből hozták.