A kép forrása a Syriana Facebook-oldala
Pitareszk
szabot
2018. április 21. szombat, 20:39
Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.
Kolozsvár mellett, Szászfenesen indult be Erdély első olyan sütőipari üzeme, ahol arab kenyeret (lapos kenyér vagy pita néven is ismert) sütnek – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. Az üzemet több százezer eurós beruházással a 26 éves, szíriai származású Bashar Molhem indította a múlt év végén, aki családjával hat éves kora óta él Kolozsváron, a pékségben pedig három szíriai menekültet foglalkoztat.
 
A fiatal vállalkozó családja több éttermet, illetve gyorséttermet működtet Kolozsváron, ezekhez a pitát viszont mindig Bukarestből hozatták hetente kétszer-háromszor. Azokra az időszakokra, amikor nagyobb a forgalmuk, fagyasztókban kellett felhalmozniuk a pitát, hogy ne fogyjanak ki belőlük, a lefagyasztás után viszont a pita már nem olyan jó ízű, állítja Molhem, aki rájött, hogy más kolozsvári és környéki gyorséttermek is ezzel a gonddal küzdenek.
 

Hagyományos szír pita Erdélyből

Arra jutott, hogy a megoldás az, ha saját maguk állítják elő a Közel-Kelet hagyományos alapélelmiszerét, az arab kenyeret, és úgy érzékelte, hogy az erdélyiek is egyre szívesebben vásárolják a kevesebb kalóriát és tartósítószert egyáltalán nem tartalmazó pitát. Mivel nem tartalmaz adalékanyagot, az általuk készített pita érvényességi ideje rövidebb. 
 
Egyes kolozsvári boltláncokban Syriana néven kapható, és forgalmazzák Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagybányán, Gyulafehérváron és Moldva néhány városában is. Év végére kiterjesztenék a forgalmazást Bukarestre, Budapestre, sőt Bécsre is.
 
 
A sütöde felszerelését Törökországból vásárolták, ennek része egy 700 fokon sütő kemence és egy 75 méter hosszú, a pita lehűlését segítő szállítószalag. Jelenleg óránként hétezer pitát tudnak sütni, naponta 33-35 ezer darabot sütnek ki, az egész folyamatot pedig az egyik legnevesebb szír pék felügyeli, aki hagyományos szír receptet követ.
 
Eszerint a pita lisztből és vízből készül élesztővel, nagyon kevés sóval és cukorral. Hogy a massza mindig jó minőségű legyen, nyáron 5-8 fokos vizet, télen 14-18 fokos vizet tesznek hozzá. Sütés és csomagolás után a pitákat fenyőpolcon pihentetik három órát, Bashar elmondása szerint ez is hozzájárul a termék minőségének megőrzéséhez.
 

A sütést irányító pék, a 37 éves Nadem 

Aleppóból, egy pékdinasztiából származik, és dolgozott már Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Törökországban. Számára a sütés több, mint hivatás, mondta a Mediafaxnak, gyerekkorától pékségekben forgolódik, és a modern sütőberendezések szereléséhez is ért, mert csak így tudja optimálisan beállítani őket.
 
A 18 személyt foglalkoztató üzemben három szíriai menekült is dolgozik, aki az EU megállapította kvóták alapján került Görögországból Romániába. A vállalkozó és családja fontosnak tartja, hogy állás biztosításával segítsék őket.
 
Egyikük, Sami Aleppóban franciatanárként dolgozott, a háború elől menekült el feleségével és két gyerekével. 2016 szeptembere óta élnek Romániában, ő azóta megtanult románul, és az üzem igazgatója lett. Ő felel a beszerzésekért, a járműparkért és a termelés felügyeletéért. Úgy érzi, jó helyre került, mondta a Mediafaxnak, a románok toleránsan viselkednek vele.
 
Ugyanezt mondta Narwas is, az üzem egy másik alkalmazottja, aki szintén több mint egy éve Görögországból került Romániába. Szerinte itt az emberek nyíltak, együttérzően és melegen viszonyulnak hozzá. Ő Damaszkusz mellől származik, Szíriában festő-mázolóként dolgozott, de ott már nem volt jövője, mondta. Megszerette a munkát a pitasütödében, fizetésének egy részét pedig a Szíriában maradt feleségének és két gyerekének küldi, akiket szeretne hamarosan Romániába hozni.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26324
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.