A kép forrása az Alkotmánybíróság honlapja
Igazságtalan törvények
szabot
2018. február 13. kedd, 16:17
Az országos tüntetéseket kiváltó igazságügyi törvények mindegyike tartalmaz alkotmányellenes részeket.
Részben alkotmánysértőnek minősítette kedden az alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag harmadik törvényét is, amely a bírák és ügyészek szakmai szervezetének, a Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM) a működését szabályozza.
 
A tavaly decemberben megszavazott jogszabály öt rendelkezése, köztük

a CSM vezetőinek megválasztásáról szóló cikkely sérti az alaptörvényt

– jelentette ki Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke. A kifogásolt rendelkezés szerint a CSM bírói részlegének elnöke lenne automatikusan az egész szervezet elnöke, az ügyészi részleg vezetője pedig a CSM alelnöke. Dorneanu szerint a törvény ezzel megkerüli azt az alkotmányos szöveget, amely szerint a CSM elnökét a szervezet plénuma választja meg.
 
Egy másik alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezés előírta volna, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ellenőrizze: igazat állítottak-e a CSM-tagságra pályázó jelöltek, amikor arról nyilatkoztak, hogy nem voltak a politikai rendőrség tagjai vagy besúgói.
 
Az előzetes normakontrollt a legfelső bíróság, illetve az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt óvása nyomán végezte el az alkotmánybíróság, amely a kifogások közül csak néhányat talált megalapozottnak.

Az első kettő is elbukott

Január végén a bírák és ügyészek jogállásáról, illetve az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvénytervezet egyes rendelkezéseit is alkotmánysértőnek találta a taláros testület.
 
Azóta még nem ült össze a parlament, se a törvénymódosításokat futószalagon kidolgozó és megszavazó különbizottság, hogy az alkotmánybíróság által kifogásolt részeket módosítsa.
 
Egy éve zajlanak kisebb és nagyobb tüntetések az országban attól függően, hogy a PSD aktuális kormánya mennyire rejti véka, pontosabban technikai és szervezési kérdések alá azt, hogy igazságügyi reform ürügyén a kormánytöbbség politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25319
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.