Fotó: Toró Attila, sepsiszentgyorgy.ro (via Szekelyhon.ro)
Au-ton-ó-mi-át!
Timi
2018. január 17. szerda, 20:12
A tüntetés résztvevői petíciójukban nehezményezték, hogy Klaus Iohannis nem ítélte el Mihai Tudose akasztásos kijelentését.

Klaus Iohannis román államfőnek a passzivitását sérelmezték annak a tüntetésnek a résztvevői, melyet a Sepsiszéki Székely Tanács felhívására szerda délután Sepsiszentgyörgyön tartottak Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztásos kijelentése miatt.

A tüntetésen több mint 150-en vettek részt, sokan székely zászlót lengettek. A tüntetés Klaus Iohannisnak címzett petícióját Sánta Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki küldötte olvasta fel. Ebben kifogásolták, hogy az államfő nem határolódott el a kijelentéstől. Arra is figyelmeztették az elnököt, hogy a romániai sajtóban felerősödtek a magyarellenes hangok, és a történelemben számos sajnálatos eseményre került sor a sajtóban terjesztett gyűlölet nyomán. Példaként többek között az 1990-es marosvásárhelyi etnikai indíttatású összecsapást megelőző sajtókampányt említették.

„Látjuk mindannyian, hogy a politikai válságok sora nem helyettesíti be a sikerélményeket, amelyre a románoknak szükségük lenne a gyulafehérvári nagygyűlés száz éves évfordulóján. Önre rendkívüli szerep hárul, hogy ezek a frusztrációk ne alakuljanak a nemzeti gyűlölet megnyilvánulásává” – áll a petícióban.

A tüntetés résztvevői szerint a romániai társadalom alapvető, demokratikus értékeihez való ragaszkodásukat jelzi, hogy elkötelezettek Székelyföld autonómiája mellett.

Gazda Zoltán, a Háromszéki Székely Tanács elnöke a magyar közmédiának elmondta, hogy a petíciót az államfőnek, a kormánynak, a román parlament két házának, valamint a bukaresti külképviseleteknek is elküldik.  

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24931
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.