A Szent Korona hű másolata | Fotók: Mészáros Tímea
Coronatus in Regem Hungariae
Timi
2017. november 25. szombat, 18:32
Parányi, de felbecsülhetetlen értékű kincseket és a Szent Korona másolatát csodálhattuk meg az Erdélyi Történeti Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésének köszönhetően Kolozsváron.

Mintegy háromszáz magyar koronázási érme, a Szent Korona eredeti technikával készült, nemesfém másolata és egy eredeti koronázási pálca alkotja annak a rendhagyó numizmatikai kiállításnak az anyagát, amely péntek este nyílt a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat a budapesti Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum több mint két éve tartó együttműködésének köszönhetően jöhetett létre. Arra a kevésbé ismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy Kolozsváron rendkívül gazdag, még a bécsi szépművészeti múzeumot is felülmúló magyar vonatkozású numizmatikai gyűjtemény található,

melyet a magyar kutatócsoport is nemrég ismert meg.

A kiállítást megelőző román médiahisztéria ellenére, a kétnyelvű megnyitó incidensektől mentesen zajlott le, a felszólalók többsége kerülte a mögöttes üzeneteket és a tárlat kulturális jellegét méltatta. A házigazda Felix Marcu, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója óvatosan fogalmazva adott magyarázatot arra, hogy miért éppen a román nemzeti ünnepet megelőzően kerül sor a magyar koronázási érmeket és a Szent Korona másolatát bemutató kiállításra.

Mint kiderült, a budapesti Nemzeti Múzeum által kezdeményezett, Pozsonyban nagy sikerrel bemutatott kiállítást az immár kétéves partnerség jegyében fogadta be az Erdélyi Történeti Múzeum, mely diszkrimináció és különbségtétel nélkül szervez kulturális eseményeket. Megemlítette: hasonló együttműködés állt fenn akkor is, amikor 1999-ben a román nemzeti hős, Avram Iancu kardját Budapesten állították ki.

Balra: Eleonora Magdalena Gonzaga királyné koronázási érme

A román nemzeti ünneppel való véletlen egybeesés csak annak tudható be, hogy a magyar Szent Korona másolata mindeddig egy másik kiállításon volt jelen. A korona a középkori keresztény Európa védelmének szimbóluma, kettős – bizánci és római – természete pedig a keresztény ökumenizmus élő példája – fogalmazott Marcu.

A múzeumigazgató felhívta a figyelmet, a kiállítás semmilyen módon sem ártalmas a román nemzeti ünnepre, mely a gyulafehérvári nagygyűlés szellemében az egység és a sokszínűség ünnepe, és amely a jövőre százéves állam alapelveiként a szabadságot és a kulturális sokszínűséget tételezi. Ismertetve az Erdélyi Történeti Múzeum által tervezett, a centenáriumhoz is kapcsolódó kulturális rendezvényeket Marcu leszögezte:

a magyar koronázási érmeket bemutató kiállításnak semmilyen politikai konnotációja nincs.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: a tárlat a magyar történelem és államiság sajátos szegmensét mutatja be 1508-tól 1916-ig, II. Lajostól IV. Károlyig. A történelemszemlélet és a történelmi tudat formálása sokféle módon történhet, de mind közül a tárgyi emlékek bemutatása a legobjektívebb. A tárgyak nemcsak a szakértőknek mesélnek egy adott korról, hanem a figyelmes tárlatlátogatónak is – fogalmazott. Az a természetes, ha együtt örülünk annak, hogy egy olyan kiállítás létrejöhet, amely egymás történelmének és értékeinek kölcsönös megismerését magas színvonalon szolgálja. A most létrejött kiállítás tehát nem szorul magyarázatra, hanem dicséret illeti – tette hozzá.

Beszédek

Mile Lajos főkonzul is beszédet mondott

A Magyar Nemzeti Múzeum részéről Tóth Csaba muzeográfus szólt a tárlat látogatóihoz. Elmondta: öt évvel ezelőtt, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia keretében a Lendület program és a Szent Korona Kutatócsoport, azt tűzték ki célul, hogy felkutassák a Szent Korona modern kori történetéhez kapcsolódó reprezentációkat, amelyeknek jelentős csoportja a numizmatikai emlékeket jelenti. Végiglátogatták a legfontosabb európai múzeumokat, így nem hagyhatták ki Kolozsvárt sem, ahol Közép-Európa második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye található.

Meglepődve tapasztalták, hogy

az Erdélyi Történeti Múzeum még az uralkodói székhelynél, Bécsnél is nagyobb gyűjteménnyel rendelkezik.

Kutatásaikat egy albumban foglalták össze, melyben a kolozsvári érmek is helyet kaptak. Tóth Csaba szerint adta magát az ötlet, hogy a két páratlan numizmatikai gyűjteményt – a budapestit és a kolozsvárit – egyszerre mutassák be, így született meg a mostani kiállítás ötlete, mely 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmet mutat be.

Mintegy 300 érmet és zsetont állítottak ki

Végezetül Alföldy Ágnes kurátor elmondta: arra törekedtek, hogy egy olyan kiállítást hozzanak létre, amely élvezetet nyújt a látogatónak. Mivel a koronázási érmek és zsetonok egészen apró méretűek, igyekeztek minél gazdagabb médiaanyaggal kiegészíteni azt. Így a pannókon felnagyítva is megcsodálhatóak az érmek figyelemre méltó részletei, és elolvashatóak a hozzájuk fűződő hasznos információk is. A tárlat egyik kiemelkedő darabja, amelyből csak egyetlen példány maradt fenn, és ezt a kolozsvári történeti múzeum őrzi: III. Ferdinánd király feleségének, Eleonora Magdalena Gonzaga királynénak az 1655-ös koronázási érme.

Udvarmesteri pálca

Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester pálcája

A tárlatot gazdagítja Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester gyémántokkal díszített pálcája, amellyel 1792. június 6-án, a Budán tartott első uralkodókoronázáson, I. Ferenc király szertartásán vezényelte a ceremóniát. Alföldy Ágnes kifejtette: mivel a korona a koronázási szertartások elmaradhatatlan kelléke, úgy gondolták, hogy a kiállításra elhozzák a Szent Korona másolatát.

A kiállítás 2018. január 24-ig látogatható, ez idő alatt megtekinthető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. Ahogy mondani szokás, kár lenne kihagyni.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24202
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.
Vagyis az tisztelt országvezetés jól megszívatta drága, de annál trébb ünnepléssel, cserébe adott neki ingyenkaját.
Sorra kerülik el az országot a legnagyobb járműipari társaságok.
A hatalom a nép orra alá dugja a trikolórt, és onnan tilos másról beszélni. Sabin Gherman írása.
Bepillantottunk a jövőbe, ami már a jelen: mesterséges intelligenciával és robotokkal élünk együtt. Vérkomoly kérdésekkel játszottunk el az idei Kommunikációs Napokon.
Nem nagyon tudni, honnan lesz tízmilliárd euró helyi beruházásokra, amikor az idei utolsó nyugdíjakat a kormány tartalékalapjából fizetik ki.
Ez pedig édeskevés, már ha közoktatási stratégiáról beszélünk és nem újramelegített vitákról, véli Mircea Miclea, volt oktatási miniszter.
Na jó, ellenzéki megrendelésre készült, de azért olyan nagyot nem tévedhet.
Az emberi jogok világnapján történt. Vagyis hétfőn. Amikor a közleményírók is agyhalottak.