szóljon a zene!
csubakka
2017. október 29. vasárnap, 12:32
Hallgassa meg mind a hetet!

November 11-én 18 órakor, a kolozsvári Bulgakovban, gálaesten derül ki, hogy kié az idei legjobb erdélyi magyar dal.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete idén harmadik alkalommal hirdete meg a Legszeb Erdélyi Magyar Dal pályázatot, amelynek célja a magyar nyelvű, saját szerzemények írásának és előadásának bátorítása.

Idén a jelentkező zenekarok összesen ötven dallal neveztek be a versenybe, a beküldött dalokat két kategóriában (25 év alatti, valamint 25 év feletti) értékelték. A zsűri (André Ferenc slammer, Balázs Imre József irodalmár, Hary Judit operaénekes és Gábora-Máté Éva zenész) október folyamán meghozta döntését a legszebb dalokról. Betűrendi sorrendben a következő dalok nyerték el a zsűri tetszését:

Az volt a kérdés (Ferencz Mari),
Hosszú évek óta (Simó Annamária és zenekara),
Mit ér (Még 5 perc),
Nem számít (Alteregó),
Pillantás (Vecker),
Piskóta Panni (László Attila),
Szemben az árral (Metalon).

A gálaesten derül ki, hogy ki hányadik helyen végzett a kategóriájában. A díjátadót az első helyezettek koncertje követi, az estet pedig utóbulival zárják. A gála részleteit az esemény Facebook-oldalán lehet követni.

A dalok meghallgathatók itt:

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23756
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.