Sötét kilátások
csubakka
2017. október 19. csütörtök, 16:35
Tízből csak ketten barátkoznának nem románokkal.

Tíz román közül csak ketten fogadnák el, hogy más etnikumú személy kerüljön a családjukba vagy baráti társaságukba – derül ki az Elie Wiesel holokausztkutató intézet által rendelt felmérésből.

A holokauszt romániai megítélését és az etnikumközi kapcsolatokat felmérő közvélemény-kutatás készítői a Bogardus-skálát használták, amelyen az 1-es a legmagasabb fokú elfogadást („családtag”), míg a 7-es a legkisebbet („nem kellene Romániába jönniük”) jelenti. A felmérés eredménye rámutat: a legnagyobb toleranciát a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, a magyarokkal szembeni toleranciaszint (4,1) szintén nagyobb, mint a romákkal (4,8) és az arabokkal (5,0) szembeni.

Azt is kimutatták a felmérés készítői, hogy vidéki környezetben az emberek inkább az arabokat, míg városi környezetben inkább a romákat utasítják el, viszont a zsidókhoz és magyarokhoz való viszonyulás tekintetében nincs különbség a vidéki és városi lakosok toleranciaszintje között.

Zsidó személyt a megkérdezettek 15 százaléka fogadna be a családba, 16 százaléka a baráti társaságba vagy a szomszédba (16%).

Csökkent a tolerancia az arabokkal szemben (a megkérdezettek 51 százaléka elutasítóan nyilatkozott erről az etnikumról, míg 2015-ben csak 46 százalékuk), de a magyarokkal szemben is (a válaszadók 29 százaléka utasította el, míg 2015-ben ez az arány 26% volt).

A romákkal szemben viszont elfogadóbbak lettek az emberek a felmérés szerint: míg 2015-ben a megkérdezettek 41 százaléka nem látta szívesen Romániában ezen kisebbség tagjait, addig idén már csak 39% volt az arányuk. A zsidók elfogadása tekintetében változatlanul 22% az elutasítók aránya.

Az országos átlaghoz viszonyítva Bukarestben a legkevésbé toleránsak a magyarokkal és a zsidókkal szemben – derül ki a közvélemény-kutatásból.

A magyarokat 2015-ben még a megkérdezettek 10 százaléka „értékesnek” tartotta az ország számára, most ez az arány 5 százalékra csökkent. A németekről ugyanezt 2015-ben még a válaszadók 21 százaléka vallotta, idén már csak 9%.

A felmérésben résztvevők 54 százaléka szerint a romák „problémát vagy fenyegetést” jelentenek az országnak, 2015-ben még többen, 61 százalékban vallották ezt a válaszadók.

A felmérést az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet megrendelésére a Kantar-TNS készítette 2017. szeptember 14. és október 6. között, 1014 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3%.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23613
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.
Ezt hogy fogja kimagyarázni a kormányfő?
Úgyhogy ha valakinek fotója van róla, ne dobja el. Jó ideig nem lesz miben gyönyörködni a helyszínen.
1989 óta Románia első ízben korlátozná az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.