Nagyobb-Románia
Jean St'Ay
2017. június 19. hétfő, 12:39
Bármennyire hihetetlennek is tűnik. Persze nem további területek elcsatolása által.

Románia területe hat négyzetkilométerrel nőtt. Vagyis immár nem 238.391, hanem 238.397 négyzetkilométer. A vadonatúj adat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) frissítése nyomán került nyilvánosságra, és az Országos Statisztikai Hivatal jelentésében szerepel.

Az ország területének megnövekedésére vonatkozó adat folyományaképpen az összes hivatalos dokumentum és közérdekű információs oldal frissítésre szorul, ugyanis ezekben a forrásokban a régi, 238.391 négyzetkilométeres adat szerepel.

Románia területének utolsó frissítése 1971-ben zajlott, amikor módosították az ország hivatalos sztereografikus vetületi rendszerét, vagyis áttértek a Gauss-Krüger vetületi modellről a Krassovsky-modellre. A számítások eredményeképpen akkor az jött ki, hogy Románia hivatalos területe nem 237.500 négyzetkilométer, ahogy addig jelölték, hanem 238.391 négyzetkilométer. 

A valóságban viszont az ország területe idővel változik, mégpedig a Duna vagy a szomszédos országokkal határokat képező folyóvizek (Prut, Tisza, Maros) medrének módosulása következtében. Még nagyobb a változás a Fekete-tenger partvidékén, mégpedig a Duna által a tengerbe hordott üledék lerakódása folytán. A szárazföldi terület csökkenhet is, különösen a tengerpart déli részén észlelhető talajerózió miatt.

Például, Románia területe folyamatosan növekszik a Sacalin-sziget térségében. A sziget a következő évtizedekben félszigetté alakul, a Dunából származó üledékek lerakódása folytán, melynek lényegesen nagyobb lesz a területe, mint a jelenlegi szigeteké.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21678
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.
Pontosabban kosárlabdát. És nem is akármilyet. Európa-bajnokságit.
A bunkóság büdös levegője terjeng a mioritikus hazában. Andrei Pleșu írása. És közben megint kiosztja Kelemen Hunort, egyesüléstagadás okán.