Az identitás olyan, mint a szabadság, senkinek nem lesz több belőle, ha elveszi a másét – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Csángó bálon szombat este Budapesten.
Kövér László felidézte az erdélyi barcasági, hétfalusi csángóknál tett látogatását, kiemelve: napjainkban minden európai embert fenyeget az a veszély, hogy hontalanná válik európai szülőföldjén, ezért a csángó magyar sors – „a moldvai, a gyimesi vagy a hétfalusi csángó testvéreink sorsa” – mélyen európai sors is.
Olvasson még:
Az Országgyűlés elnöke szerint így van ez akkor is, ha „sok európai polgártársunk” minderről még nem tud, vagy nem akar tudomást venni.
Az európai embereknek ugyanis napjainkban kell szembesülniük azzal a veszéllyel, amellyel a csángó magyarok több mint egy évszázada kénytelenek farkasszemet nézni: az identitásuk mesterséges és erőszakos megváltoztatásának veszélyével,
hogy minél biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók legyenek
– fejtette ki Kövér László.
Rámutatott: a XXI. századi „szép új világunkban” egy idegen uralom és idegen érdek alá hajtandó közösségnek nem a területét vagy országát, hanem a tudatát szállják meg először.
Ezen tudatfoglalásnak az alapművelete, hogy a közösséget megpróbálják kiforgatni kulturális és nyelvi, nemzeti, vallási, családi identitásából. Azért éri például célzatos támadás napjainkban az európai emberek – németek és franciák, olaszok és svédek, románok és magyarok – nemzeti önazonosságát, próbálják gyengíteni vallási kapaszkodóikat, próbálják szétzilálni a családi kötődéseiket, feszegetik manapság már a nemi identitásuk határait is, mert a XXI. századi nagy geopolitikai küzdelmekben Európa célponttá vált – mondta, hozzátéve: az európai országok és társadalmak Európán kívüli érdekek meghódítandó és alávetendő erőforrásaivá váltak.
Úgy látta: ebben a hatalmi küzdelemben
a célhoz vezető egyik eszköz, hogy az európai embereknek ne szilárd, hanem úgynevezett „fluid”, azaz képlékeny identitásuk legyen,
vagyis a valóságban identitás nélkülivé váljanak.
Kiemelte: a csángó magyar közösség a történelme során kénytelen volt elviselni a nyelvi, nemzeti és kulturális önazonosságának megváltoztatására irányuló hosszan tartó kísérleteket. Szerinte az európai embereket napjainkban fenyegető identitásháború és a csángó magyarok lelkét, szellemét a XX. században ért támadások között annyi a különbség, hogy míg a XX. században egy állam – nevezetesen a román nemzetállam – akarta a területén élő csángókra a magyar identitás helyett a románt ráerőltetni, addig a XXI. században államok feletti erős érdekcsoportok akarnak az európai emberekre identitás nélküliséget erőltetni a meglévő természetes identitások helyett.
Kövér László hangsúlyozta: a nehéz sorsú csángó magyarok ügyében különös felelősségük, hogy tudatosítsák román politikustársaikban: az identitás pontosan olyan, mint a szabadság. Nem lesz attól senkinek több belőle, ha elveszi a másét.
A család, a vallás, a nemzeti önazonosság és az azt védő nemzeti állam intézménye egyaránt alapértéke a magyarországi és romániai társadalmak meghatározó többségének,
ezen értékek védelme erkölcsi kötelesség mindkét ország tisztességes politikai erőinek – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Egyre bizonytalanabbá váló világunkban egyre biztosabban sejlik fel a veszély, amely magyarokat és románokat, Magyarországot és Romániát puszta létükben fenyegeti. Ezzel együtt végre meg kellene születnie annak a felismerésnek is, hogy anyagi javainkat és szellemi kincseinket, földrajzi és kulturális közös hazánkat, Közép-Európát, és benne a Kárpát-medencét egymás rovására, egymást gyengítve biztosan nem, csak egymásra támaszkodva, egymást erősítve védhetjük meg a láthatatlan, vagy már egyre inkább látható fenyegetésektől – mutatott rá.
Szerinte ebben a küzdelemben olyan, együttműködésre képes és hajlandó erős nemzeti államokra lesz szükség, amelyek a számbeli többséghez és a kisebbséghez tartozó állampolgáraiknak egyaránt képesek biztosítani a nemzeti önazonosságuk megőrzésének lehetőségét, és szükség szerint képesek szuverén és legitim módon megvédeni polgáraik gazdasági érdekeit a multinacionális ellenérdekekkel szemben.
„Ha a román politikusok a XX. századi korlátozó nemzetállami szerepfelfogást fel tudják cserélni egy új, a XXI. század követelményeihez igazodó, védelmező nemzetállami hivatással, akkor
valós esély nyílik arra, hogy a magyar-román államközi kapcsolatokat évszázados történelmi terhektől mentesítsük,
arra, hogy országaink egymást erősítsék a geopolitikai változások által fenyegetett állami szuverenitásuk megőrzésében és erősítésében, arra, hogy az erdélyi magyarságnak és csángó magyarságnak – a velük élő románokhoz hasonlóan – valóban biztosított legyen a jövője a szülőföldjén” – fejtette ki Kövér László.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség huszonegyedik alkalommal rendezte meg a bált, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt.
A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés – tizenkét órán át tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követték, új helyszínen, a Millenárison.
A színpadi gálaműsor idén az újévköszöntő hejgetéstől a farsangvégi húshagyó keddig tartó időszakot fogta át, bemutatva a moldvai és gyimesi farsangi szokásokat.