a jogállamon túl
Szerző: Fall Sándor
2017. január 17. kedd, 13:39
Mindenki sejtette, hogy a SRI aktívan beavatkozott az igazságszolgáltatás folyamatába. Most itt a bizonyíték.

A Bírák Romániai Szövetsége (UNJR) közzétett egy dokumentumot, amely közvetlenül bizonyítja, hogy több titkosszolgálat, különösen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éveken át aktívan és közvetlenül részt vett a korrupcióellenes bűnüldöző szervek munkájában.

Az alkotmánybíróság 2016 februárjában úgy döntött, hogy az alaptörvénnyel ellenkezik a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelye, amely a nyomozati eljárás során végzett lehallgatásokra vonatkozik. A cikkely egyik bekezdése szerint „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást, vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre.” A taláros testület szerint a „más állami szervek” kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja ugyanis egyértelműen, hogy mely állami szervről van szó. A pontosításra azért volt szükség, mivel a joghézag nyomán semmisnek tekinthető volt minden olyan, lehallgatás útján szerzett bizonyíték, amelyet nem a törvényben konkrétan megnevezett állami szervek gyűjtöttek be. Ennek a legnagyobb károsultja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) lett volna, mivel a korrupciós ügyekben végzett nyomozások során rendszerint a SRI által végzett lehallgatások nyomán jutottak terhelő bizonyítékokhoz.

Ghiţă: Kövesi és Coldea külföldi titkosszolgálatok emberei

A nemzetközileg körözött Sebastian Ghiţă, aki a tulajdonában levő Romania TV hírtelevízióban három hete leleplező videóüzeneteket tesz közzé, azzal vádolta Laura Codruţa Kövesit, a DNA főügyészét és Florian Coldeát, a SRI igazgatóhelyettesét, hogy egy külföldi titkosszolgálat emberei. Azt nem említette, melyik országról van szó, csak annyit mondott: Románia partnere.

Coldea lemondott tisztségéről, tartalékállományba helyezték

Lemondott kedden a SRI igazgatóhelyettesi tisztségéről Florian Coldea. A SRI belső vizsgálatot végzett annak kiderítésére, hogy törvényt szegett-e Coldea, miután Ghiţă azt állította, hogy fizette a magas rangú titkosszolgálati vezető több külföldi vakációját. A vizsgálat megállapította, hogy nem történt törvényszegés és visszahelyezte tisztségébe a közben felfüggesztett Coldeát, ám ő benyújtotta becsületbeli lemondását. A SRI azt is megerősítette, hogy tartalékállományba helyezték Coldeát.

Noha az alkotmánybírósági döntést követően módosították a perrendtartást, ezzel pedig megnyirbálták a SRI korábbi jogkörét, az UNJR által most közzétett dokumentum arra vet fényt, hogy

a titkosszolgálatok éveken át a törvényes jogkörükön kívül is bőven dolgoztak,

s hogy a legfőbb nemzetbiztonsági testület, a CSAT ebben titokban segített nekik.

A bomba 2015 tavaszán robbant, amikor a SRI jogi főosztályának egykori vezetője (azóta főtitkára), Dumitru Dumbravă úgy fogalmazott, hogy a hírszerző szolgálat számára az igazságügy „taktikai terület”. Mivel azt sugallta, hogy a SRI aktívan részt vesz az igazságszolgáltatásban, a kijelentés rögtön visszhangra talált a nyilvánosságban.

A hangulatot tovább fokozta, hogy a Legfelső Igazságügyi Tanács (CSM) egyik tagja, Horaţiu Dumbravă bíró nem kapott választ a még 2014-ben megfogalmazott kérésére azzal kapcsolatban, hogy tegyék közzé az igazságügy területén is aktív titkosszolgálati dolgozók számát. Végül a CSAT 2016 januárjában válaszolt a kérésre és azt állította, hogy a bírák és ügyészek között nincsenek beépített SRI-ügynökök.

Csakhogy az UNJR-t ez nem nyugtatta meg, mivel azt gyanította, hogy a CSAT – amelynek nincs jogalkotási hatásköre – által kiadott titkos utasítások nyomán a SRI-nek olyan jogköre van, amely túlmutat a törvényes kereteken.

Az UNJR által közzétett dokumentum a CSAT 2016. februári válasza a bírói szövetség megkeresésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy az UNJR miért éppen most döntött úgy, hogy közzéteszi a választ.

A CSAT válaszából kiderül, hogy a testület

a korrupciót nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította még 2005-ben,

mivel a SRI tevékenységét szabályozó 1990/51-es törvény nem számolt azzal, hogy a korrupció a jelenlegi méreteket ölti. Ezzel az a gond, hogy a törvény módosításának szorgalmazása (vagyis az alkotmányos út) helyett a CSAT inkább azt a módszert választotta, hogy a nemzetbiztonság nevében titkos (és így a jogállamisággal homlokegyenest ellenkező) utasításokkal ruházza fel extra jogkörrel a SRI-t, amely aztán a felhatalmazás nyomán végezhette például a lehallgatásokat.

„Ez a megoldás, vagyis a törvényes előírások kiegészítése titkos döntésekkel, veszélyes precedenst jelent a jogállamiság szempontjából, mivel megakadályozza, hogy a polgárok tudomást szerezzenek az állami intézmények valós jogköréről” – állapítja meg az UNJR.

Később ez (vagyis a korrupció mint nemzetbiztonsági kockázat) bekerült a 2013-ben elfogadott Nemzeti védelmi stratégiába is, a Hírszerzési stratégia pedig a SRI egyik fő tevékenységi területeként szabta meg, hogy vegyen részt a politikai döntéseket is befolyásoló magas szintű korrupció leleplezésében. Ebbe az is beletartozott, hogy

a SRI akadályozza meg a korrupt személyek köztisztségbe kerülését.

Ezzel az a gond – mondja az UNJR –, hogy a SRI jogerős bírósági ítélet nélkül minősíthetett bárkit „korrupt személynek”. A CSAT gyakorlatilag szabad kezet adott a SRI-nek, hogy belátása szerint, a büntetőjogi procedúrák szabta korlátok, például bírói jóváhagyás nélkül is lehallgasson személyeket pusztán annak alapján, hogy saját hatáskörben korruptnak találta. Ráadásul az érintett személy nem tudhatta meg, hogy mi van a róla szóló titkosszolgálati jelentésben, így védekezni sem tudott ellene. Az UNJR azt gyanítja, hogy ezek a titkosszolgálati eljárások az igazságszolgáltatás vezető tisztségeibe való kinevezéseket is érintették. Ezzel kapcsolatban a bírói szövetség Klaus Iohannis államfőhöz, a CSAT elnökéhez is tisztázásért folyamodott, de nem kapott világos választ.

A CSAT válaszából az is kiderül, hogy a korrupcióellenes harcban „vegyes csoportok” dolgoztak, vagyis

az ügyészek mellett a SRI dolgozói is részt vettek a bűnvádi tevékenységben

– ennek pedig semmilyen törvényes alapja nincs. Amikor az UNJR a vegyes csoportok összetételéről, hatásköréről és munkamódszereiről érdeklődött, elutasító választ kapott azzal a megjegyzéssel, hogy a kért információk titkosak.

Az UNJR összegzésképpen megállapítja, hogy ez a helyzet rendkívül aggasztó, mivel azt mutatja, hogy az ország és lakóinak sorsát a jogállamiság keretein jóval túllépő titkos döntések befolyásolják. A bírói szövetség egyben szorgalmazza a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás viszonyának részletekbe menő tisztázását.

Horváth Anna ügyében is a SRI vizsgálhatta a nemzetbiztonsági kockázatot

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere ellen december közepén emelt vádat a DNA befolyással való üzérkedés és pénzmosás miatt.
Az alpolgármester akkor azt írta Facebook-oldalán, hogy „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelés” alatt állt.
„Bár én nem nyilatkozhatok a kivizsgálás menetéről, de fontosnak tartom elmondani, hogy a híresztelésekkel ellentétben, nem bármiféle feljelentés alapján, hanem a február óta elkezdődött teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelésemből származó lehallgatások értelmezései ürügyén indult ellenem eljárás” – írta.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/19039
Bemutatta megingathatatlannak tűnő bizonyítékait a református egyház jogi képviselője, a csütörtöki bírósági döntés azonban teljes mértékben kiszámíthatatlan. Aztán Strasbourg következhet.
Kérdés: a kizárólag a lakók zsebét terhelő nagy homlokzatfelújítási kampány után mi lesz a graffitisekkel? Kitiltják őket? Járőrözni fognak a kedves városatyák? Na?
A mioritikus nemzeti mítoszokat élvezettel és szakértelemmel romboló román törtnész továbbra is kényelmetlen figura a nackórollert hajtó román gondolatvezérek számára.
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Az éppen zajló 4. Kolozsvári Zsidó Napokon hangzottak fel Eisikovits Mihály dallamai Laczkó Vass Róbert színművész előadásában, Nagy Gergő zongorakíséretével.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.