Szabó Róbert Csaba|Fotó: Rab Zoltán
álljunk meg egy szóra
pazs
2016. november 23. szerda, 14:32
Igaz, „csak” Szabó Róbert Csaba írói tolmácsolásában.

Szabó Róbert Csaba író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője lesz az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának legújabb vendége. Az íróval november 24-én, csütörtökön 19 órától találkozhatnak a kolozsvári irodalomkedvelők, a megszokott helyen, vagyis a Bulgakov kávéházban, a megszokott házigazdával, azaz László Noémivel.

Szabó Róbert Csabával az Alakváltók című regénye kapcsán – amely vélhetőleg, legalábbis részben, a beszélgetés témája lesz – nemrég közöltünk interjút.

Az Alakváltók igazi irodalmi időutazást kínál Románia – és Kelet-Közép-Európa – közel- és félmúltjába. Az ötvenes évek sztálini típusú kommunizmusát a '89-es fordulat eseményei keretezik: Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Ion Iliescuig követhetjük tehát figyelemmel a huszadik század történelmi „alakváltozásait”.

A regény középpontjában pedig a híres-hírhedt ozsdolai Pusztai-banda (Pusztai, Jeges, Dézsi) történetére alapozó elbeszélés áll, csak itt a szekusok, milicisták, párttitkárok rémét Sólyomnak hívják.

Szabó Róbert Csaba – mint mondta – már az előző könyvében, a Fekete Daciában is megpróbálta a rémtörténet műfaji követelményeit a szépirodalmi, minőségelvű irodalmisággal vegyíteni. És ez sikerült is neki: aki nem hiszi, járjon utána – csütörtök este, a Bulgakovban.

Szabó Róbert Csaba 1981-ben született Szilágybagoson. Jelenleg Marosvásárhelyen él, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Művei: Az egész Antarktisz kontinens (a látás, a hallás, az ízlelés, a hang, a tapintás és a szív elvesztése)  (Mentor, 2006); Kutyák birodalma (Bookart, 2009); Temetés este tízkor (Bookart, 2011); Fekete Dacia – Erdélyi rémtörténetek (Libri, 2012); Alakváltók (Jelenkor, 2016).

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18167
A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. Így néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.
De igen szánalmas lett az eredmény, pláne miután kiderült, hogy is áll a dolog valójában.
A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni.
Még több szabadságot szeretne Lombardia és Veneto.
A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...
Az '56-os forradalom emlékére most lyukas az egyik magyar zászló a budapesti parlament főlépcsője felett.
A kulturális miniszter testvéri jobbot nyújt, hogy együtt ünnepeljük Romániát.
És a tűzvédelmi engedélyek beszerzését is egyszerűsítik.
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
Kétszázötven évig mostohán bánt velük a sors, míg otthonra leltek. Hetven év után is jövőt terveznek a bukovinai székelyek. Helyszíni riport a Völgység fővárosából.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.
Igaz, közbeszerzési eljárás nélkül. És az is igaz, hogy nincs elég hely, ahova kitegye őket.