// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Hogyan lehet a zajt újrahasznosítani?

// HIRDETÉS

Kolozsvár utcai zaját gyűjti össze és dolgozza fel Sütő Zsolt hangművészeti projektje.

Kolozsvár vitathatatlanul egy zajos város: mentőautók fülsiketítő szirénája, a gépjárművek szüntelen moraja, a társas interakciók hol csendesebb, hol hangosabb megnyilvánulásai, kutyaugatás, a kávézókból kiszűrődő zene – mind olyan elemei a közös térnek, melyhez hozzászokott a fülünk. Szinte fel sem tűnik már az állandó zajszennyezés, pedig tudományos tény, hogy a tartós zajártalom károsan hat a szervezetünkre és közérzetünkre is. Hogyan hozható létre a város ártalmas zajából mégis valami érték? Többek között erre keresi a választ az AltArt által meghirdetett Látható Város (Orașul Vizibil) keretében megvalósuló Sound City REmix projekt, melynek ötletgazdájával, Sütő Zsolttal beszélgettünk.

 

Sütő Zsoltot az foglalkoztatja, hogyan hasznosítható újra a város zaja. Projektje a művészet és az akusztikus ökológia, az egyén és a közösség, az anyagi és a szellemi határán mozog, és

 

célja felhívni a figyelmet a zajszennyezésre,

 

amely egy nagyon súlyos probléma itt Kolozsváron. Míg nyugaton komolyan foglalkoznak vele, Romániában tabutémának számít. Ennek az egyik lehetséges oka Zsolt szerint az, hogy mindenki rohan az anyagi illúziói után. „A zaj hozza a pénzt, a csenddel nem adható el semmi. Egy csomó mindent el tudunk hárítani a zajjal” – fogalmazott. Tapasztalatai szerint ugyanakkor a társadalom úgy tesz, mintha a gyengeség jele lenne, ha valaki nem bírja elviselni a zajt.

 

Az ezzel foglalkozó minden tudományterület elég nehéz helyzetben van a zaj meghatározásakor, különösen a zaj és a zene közötti összemosódott határok figyelembevételével. „A zaj a nem kívánt hangok összessége. A hangmérnökök azt mondják, zajnak minősül az, ami meghalad bizonyos decibelértéket.

 

Én azt nevezem zajnak, ami engem zavar.”

 

– sorolja a lehetséges meghatározásokat Sütő Zsolt.

 

Projektje keretében egy hangfelvevő eszközzel járja Kolozsvár forgalmas pontjait, és rögzíti az utca zaját. Ebből állnak majd össze a város hangtájai, amiket minden beavatkozás nélkül közzé tesz majd az interneten is. Az izgalmasabb része viszont csak ezután kezdődik. Zsolt elmondta: a szelektíven összegyűjtött zajhulladékból a megfelelő számítógépes szoftvereket felhasználva meglepően izgalmas zenei kompozíciókat lehet produkálni. A szelektivitás ebben az esetben azt jelenti, hogy kifejezetten forgalmas helyszíneket választ a gyűjtésre, és nem például a botanikus kertben vagy a Hója-erdőben rögzíti a hangokat, bár minden bizonnyal az is izgalmas zenét eredményezne. A projekt lezárásaként

 

szeretne egy kültéri kiállítást létrehozni a hanginstallációkból.

 

A hangművészeti projektre játékként gondol, és várja más játszótársak csatlakozását is. Az egy héten át tartó hangsétákon bárki részt vehet, aki kíváncsi arra, hogy a hangfelvételek remixelésével hogyan értelmezhetőek újra Kolozsvár aktuális hangtájai.

 

További részletekért kattintsanak ide.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
Székelyhon

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS