Vákár István, Csoma Botond és Horváth Anna|Fotó: Sevecsek Renáta
Újratervezés
pazs
2016. szeptember 21. szerda, 14:20
„Szintet ugrik” az RMDSZ Kolozs megyei elnöke: a városi tanácsosi székből a bukaresti képviselőházba készül.

Eddig ketten, Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő és Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke „jelentkeztek be” a parlamenti képviselő-jelöltségért Kolozs megyében – tudtuk meg Csoma Botond sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette indulási szándékát.

Csoma – aki több mint egy éve a szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét is betölti – úgy véli, tízéves önkormányzati tapasztalattal a háta mögött

ismeri annyira a helyi közösségek problémáit,

hogy hitelesen képviselhesse azokat a bukaresti törvényhozásban.

Képviselőként – ha megválasztják, de ez valószínű, hiszen Kolozs megyében két képviselői helyre van reális esélye az RMDSZ-nek – azt szeretné elérni, hogy azokra a problémákra, amelyeket nem sikerült helyben megnyugtatóan rendezni, országos szinten találjanak megoldásokat.

Csoma első helyen említi a nyelvi jogok kérdését: elképzelése szerint az kell elérni, hogy a kisebbségi nyelveken elhelyezendő feliratokra vonatkozó

jelenlegi 20 százalékos lakossági küszöböt leszállítsák 10 százalékra,

illetve meghatározzanak egy számszerű, mennyiségi küszöböt is, vagyis egy bizonyos létszám fölött a kisebbségi közösségeknek az adott település lakosságának etnikai arányaitól függetlenül is joguk legyen az anyanyelvi feliratokhoz.

Ugyancsak fontosnak tartja az oktatás kérdését, mert úgy gondolja, sok esetben a magyar nyelvű oktatás ki van szolgáltatva a megyei tanfelügyelőségeknek – elrettentő példaként az Apáczai líceum művészeti osztályának esetét említi.

Csoma a pozitív diszkrimináció elvét tartja követendőnek

a szükséges létszám alatt vagy speciális profilú osztályok esetében, és el akarja érni, hogy ezekben az ügyekben ne a tanfelügyelőség, hanem az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága hozzon döntést.

A nyelvi jogok és az oktatási kérdések mellett Csoma a bürokrácia csökkentését nevezi meg reménybeli képviselői tevékenysége fontos célkitűzésének.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester

a generációváltást, a politikai képviselet megújítását

látja Csoma Botond és Hegedüs Csilla jelöltségében, és úgy véli, egy parlamenti képviselő számára nagy előny, ha sokéves önkormányzati munka tapasztalatával rendelkezik. Az RMDSZ súlya attól függ, mekkora – szavazatokban is kifejeződő – közösséget lát a megválasztott törvényhozók mögött a román politikai elit – szögezi le.

Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke a „háromlábú képviselet” (helyi, megyei, országos) részei közti együttműködés fontosságát emeli ki.

Csoma Botondot egyébként az RMDSZ önkormányzati listáján a választásokon közvetlenül „vonal alá” szorult Nistor Dániel váltja majd Kolozsvár városi tanácsában. Hogy Csoma Botond listavezető  lesz-e, az a szövetség Kolozs megyei szervezetének parlamenti jelölteket rangsoroló pénteki gyűlésén válik el.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17201
A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. Így néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.
De igen szánalmas lett az eredmény, pláne miután kiderült, hogy is áll a dolog valójában.
A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni.
Még több szabadságot szeretne Lombardia és Veneto.
A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...
Az '56-os forradalom emlékére most lyukas az egyik magyar zászló a budapesti parlament főlépcsője felett.
A kulturális miniszter testvéri jobbot nyújt, hogy együtt ünnepeljük Romániát.
És a tűzvédelmi engedélyek beszerzését is egyszerűsítik.
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
Kétszázötven évig mostohán bánt velük a sors, míg otthonra leltek. Hetven év után is jövőt terveznek a bukovinai székelyek. Helyszíni riport a Völgység fővárosából.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.
Igaz, közbeszerzési eljárás nélkül. És az is igaz, hogy nincs elég hely, ahova kitegye őket.