Vákár István, Csoma Botond és Horváth Anna|Fotó: Sevecsek Renáta
Újratervezés
pazs
2016. szeptember 21. szerda, 14:20
„Szintet ugrik” az RMDSZ Kolozs megyei elnöke: a városi tanácsosi székből a bukaresti képviselőházba készül.

Eddig ketten, Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő és Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke „jelentkeztek be” a parlamenti képviselő-jelöltségért Kolozs megyében – tudtuk meg Csoma Botond sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette indulási szándékát.

Csoma – aki több mint egy éve a szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét is betölti – úgy véli, tízéves önkormányzati tapasztalattal a háta mögött

ismeri annyira a helyi közösségek problémáit,

hogy hitelesen képviselhesse azokat a bukaresti törvényhozásban.

Képviselőként – ha megválasztják, de ez valószínű, hiszen Kolozs megyében két képviselői helyre van reális esélye az RMDSZ-nek – azt szeretné elérni, hogy azokra a problémákra, amelyeket nem sikerült helyben megnyugtatóan rendezni, országos szinten találjanak megoldásokat.

Csoma első helyen említi a nyelvi jogok kérdését: elképzelése szerint az kell elérni, hogy a kisebbségi nyelveken elhelyezendő feliratokra vonatkozó

jelenlegi 20 százalékos lakossági küszöböt leszállítsák 10 százalékra,

illetve meghatározzanak egy számszerű, mennyiségi küszöböt is, vagyis egy bizonyos létszám fölött a kisebbségi közösségeknek az adott település lakosságának etnikai arányaitól függetlenül is joguk legyen az anyanyelvi feliratokhoz.

Ugyancsak fontosnak tartja az oktatás kérdését, mert úgy gondolja, sok esetben a magyar nyelvű oktatás ki van szolgáltatva a megyei tanfelügyelőségeknek – elrettentő példaként az Apáczai líceum művészeti osztályának esetét említi.

Csoma a pozitív diszkrimináció elvét tartja követendőnek

a szükséges létszám alatt vagy speciális profilú osztályok esetében, és el akarja érni, hogy ezekben az ügyekben ne a tanfelügyelőség, hanem az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága hozzon döntést.

A nyelvi jogok és az oktatási kérdések mellett Csoma a bürokrácia csökkentését nevezi meg reménybeli képviselői tevékenysége fontos célkitűzésének.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester

a generációváltást, a politikai képviselet megújítását

látja Csoma Botond és Hegedüs Csilla jelöltségében, és úgy véli, egy parlamenti képviselő számára nagy előny, ha sokéves önkormányzati munka tapasztalatával rendelkezik. Az RMDSZ súlya attól függ, mekkora – szavazatokban is kifejeződő – közösséget lát a megválasztott törvényhozók mögött a román politikai elit – szögezi le.

Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke a „háromlábú képviselet” (helyi, megyei, országos) részei közti együttműködés fontosságát emeli ki.

Csoma Botondot egyébként az RMDSZ önkormányzati listáján a választásokon közvetlenül „vonal alá” szorult Nistor Dániel váltja majd Kolozsvár városi tanácsában. Hogy Csoma Botond listavezető  lesz-e, az a szövetség Kolozs megyei szervezetének parlamenti jelölteket rangsoroló pénteki gyűlésén válik el.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17201
Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!
Úgy szervezte a munkát, ahogy a mostani kreatív igazgatók, és ugyanúgy utált kiöltözni, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.
Klaus Iohannis keményen játszik. Kérdés, felteszi-e majd a megfelelő kérdést.
Így most már elvileg biztosan sikerült kinyírni a sokak által a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmezett jogszabályt.
Az ítéletek alapfokon születtek, a csendőrség minden esetben fellebbezett.
Disznósággal telt meg a hétvégén az egyébként autóknak és mezőgazdasági gépeknek, takarmánykiállításoknak helyt adó kolozsvári Expo Transilvania. Mindenki jóllakhatott az idei Szalonnafeszten.
A december 22–30. közötti időszakról kérdezte a katonai ügyész.
A PSD elnöke azt gyanítja, hogy a kormányellenes tüntetéseket külföldi multik finanszírozzák.
Most már a szenátus plénuma következik.
Még mindig vannak politikusok, akik azt suttogják, hogy „megcsinálnák a regionalizálást, ha nem lennének a magyarok”. Sabin Gherman írása.
Egyelőre csak hétvégenként használhatók, de már így is jobb a helyzet, mint eddig volt.
FRISSÍTÉS: Enyedi a Testről és lélekről című filmjéről, illetve Magyar Nemzeti Filmalappal való együttműködéséről is beszélt a díjátadó után.
Harcsa Veronikával és Gyémánt Bálinttal a kolozsvári koncertjük alkalmából beszélgettünk.
Ha van a diktatúra korabeli romániai magyar könnyűzenei szcénának jó ismerője, egykor fáradhatatlan szervezője és részese, az Boros Zoltán. A vele készült beszélgetés második részét olvashatják.