Vákár István, Csoma Botond és Horváth Anna|Fotó: Sevecsek Renáta
Újratervezés
pazs
2016. szeptember 21. szerda, 14:20
„Szintet ugrik” az RMDSZ Kolozs megyei elnöke: a városi tanácsosi székből a bukaresti képviselőházba készül.

Eddig ketten, Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő és Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke „jelentkeztek be” a parlamenti képviselő-jelöltségért Kolozs megyében – tudtuk meg Csoma Botond sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette indulási szándékát.

Csoma – aki több mint egy éve a szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét is betölti – úgy véli, tízéves önkormányzati tapasztalattal a háta mögött

ismeri annyira a helyi közösségek problémáit,

hogy hitelesen képviselhesse azokat a bukaresti törvényhozásban.

Képviselőként – ha megválasztják, de ez valószínű, hiszen Kolozs megyében két képviselői helyre van reális esélye az RMDSZ-nek – azt szeretné elérni, hogy azokra a problémákra, amelyeket nem sikerült helyben megnyugtatóan rendezni, országos szinten találjanak megoldásokat.

Csoma első helyen említi a nyelvi jogok kérdését: elképzelése szerint az kell elérni, hogy a kisebbségi nyelveken elhelyezendő feliratokra vonatkozó

jelenlegi 20 százalékos lakossági küszöböt leszállítsák 10 százalékra,

illetve meghatározzanak egy számszerű, mennyiségi küszöböt is, vagyis egy bizonyos létszám fölött a kisebbségi közösségeknek az adott település lakosságának etnikai arányaitól függetlenül is joguk legyen az anyanyelvi feliratokhoz.

Ugyancsak fontosnak tartja az oktatás kérdését, mert úgy gondolja, sok esetben a magyar nyelvű oktatás ki van szolgáltatva a megyei tanfelügyelőségeknek – elrettentő példaként az Apáczai líceum művészeti osztályának esetét említi.

Csoma a pozitív diszkrimináció elvét tartja követendőnek

a szükséges létszám alatt vagy speciális profilú osztályok esetében, és el akarja érni, hogy ezekben az ügyekben ne a tanfelügyelőség, hanem az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága hozzon döntést.

A nyelvi jogok és az oktatási kérdések mellett Csoma a bürokrácia csökkentését nevezi meg reménybeli képviselői tevékenysége fontos célkitűzésének.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester

a generációváltást, a politikai képviselet megújítását

látja Csoma Botond és Hegedüs Csilla jelöltségében, és úgy véli, egy parlamenti képviselő számára nagy előny, ha sokéves önkormányzati munka tapasztalatával rendelkezik. Az RMDSZ súlya attól függ, mekkora – szavazatokban is kifejeződő – közösséget lát a megválasztott törvényhozók mögött a román politikai elit – szögezi le.

Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke a „háromlábú képviselet” (helyi, megyei, országos) részei közti együttműködés fontosságát emeli ki.

Csoma Botondot egyébként az RMDSZ önkormányzati listáján a választásokon közvetlenül „vonal alá” szorult Nistor Dániel váltja majd Kolozsvár városi tanácsában. Hogy Csoma Botond listavezető  lesz-e, az a szövetség Kolozs megyei szervezetének parlamenti jelölteket rangsoroló pénteki gyűlésén válik el.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17201
A mioritikus nemzeti mítoszokat élvezettel és szakértelemmel romboló román törtnész továbbra is kényelmetlen figura a nackórollert hajtó román gondolatvezérek számára.
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Az éppen zajló 4. Kolozsvári Zsidó Napokon hangzottak fel Eisikovits Mihály dallamai Laczkó Vass Róbert színművész előadásában, Nagy Gergő zongorakíséretével.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.