rip
béel
2016. június 28. kedd, 10:36
Mesés karriert tudhat a háta mögött a bunyós vígjátékok és spagettiwesternek egykori főhőse.

86 éves korában elhunyt Olaszország egyik leghíresebb színésze, Bud Spencer. Az eredetileg Carlo Pedersoli néven megkeresztelt színész volt az első olasz úszó, aki 100 m-es gyorsúszásban egy perc alatti eredményt ért el, nevét mégis inkább a Piedone-filmekből, spagettiwesternekből és a Terence Hill-lel közös filmjeiből ismerjük.Korábban már többször is halálhírét keltették, tévesen, ám hétfőn késő este a színész fia, Giuseppe Pedersoli jelentette be. Mint mondta: édesapja nem szenvedett, csendesen ment el 2016. június 27-én hétfőn este 18 óra 15 perckor.

A jól megtermett, mackós mozgású, lapáttenyerű Carlo Pedersoli Nápolyban született 1929. október 31-én. Már kicsinek sem volt kicsi: állítólag hat kilósan jött a világra.

Kiemelkedően jó tanuló volt, emellett nyolcévesen úszni kezdett. 1948-ban mellúszásban, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszásban lett olasz bajnok.

Ugyanebben az évben az olasz vízilabda válogatottal Európa-bajnokságot nyert, az 1952-es helsinki olimpiáról ezüstéremmel tért haza. 1956-ban, a Melbourne-ben rendezett ötkarikás játékokon még ott volt, aztán több világversenyen nem indult.
Elindult viszont filmes karrierje, eleinte statisztaszerepekkel. Egyszerű ókori római katona volt például az Olaszországban forgatott Oscar-díjas Quo vadis című amerikai filmben.

1967-ben igent mondott egy filmvígjáték főszerepére (Isten megbocsát, én nem).

Ebben a makaróni-westernben már mint Bud Spencer szerepelt, oldalán a későbbi, szinte állandó partnerrel és jó baráttal Terence Hillel. (A legenda szerint művésznevét részben Spencer Tracy iránti tiszteletből vette fel, részben pedig a Budweiser sör iránti szeretetből.)

A híres bunyós páros vígjátékok sokaságában szórakoztatta ezután a nagyérdeműt: Az ördög jobb és bal keze (1971), Különben dühbe jövünk (1973), És megint dühbe jövünk (1978), Kincs, ami nincs (1981), Szuperhekusok (1985).Bud Spencer szólókarrierje is sikeres volt. Steno rendezésében készültek a Piedone-filmek a behemót, jólelkű, de keményöklű nápolyi zsaruról.

Komolyabb témájú filmekben is megállta helyét: Sötét Torino (1972), A zsoldoskatona (1976). A kilencvenes évek közepétől – elhízása miatt – már nem vállalt szerepet pofozós filmekben, inkább tévésorozatok magánnyomozójaként osztotta az igazságot (Extralarge, Professzor Clementi).
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/15948
Norvég vonalon lépne ki a nemzetközi piacra a Székelyföldi Legendárium csapata. Terveik szerint már idén megnyitnák az Erdély fénykorának épített örökségét bemutató parkot.
Az elnök és a nép. Mármint az a nép, amelyik kimegy az utcára, ha rá akarnak lépni a tyúkszemére.
42 órával a lavinaomlás után nyolc személy életét sikerült megmenteni.
Az igazságügyi miniszter a hivatalos válasszal addig vár, míg a kormányfőék hazatérnek amerikai útjukról.
Az ünnepségek már csütörtökön elkezdődtek.
És mi a következtetés? Hát az, hogy ha Dodon Nagy-Moldovát akar, akkor Magyarország...
A Kincses Kolozsvár Egyesület által kezdeményezett civil állásfoglalást ma iktatták a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen.
Csak egy ilyen helyen történhet meg, hogy egy szökött szekus rövidre zárja az államgépezetet.
Pedig Nagy Zoltán nevét rebesgették jól értesült körökben.
Még így is, hogy ma végül nem került a kormányülés napirendjére a részleges közkegyelmet és amnesztiát biztosító rendelet.
Alakváltók című regénye nagyon bejött az egyesületnek.
A bányászosztály menetelésének üteme a fél évszázaddal korábbi kommunizálást idézte fel.
Képmutatás Kolozsvár önkormányzatának hírnevét félteni Horváth Anna miatt, miközben a kormányban ott van Lia Olguța Vasilescu.
Nem is csoda, hiszen Erdélyt a magyarok akarják, most meg a Dodonék vinnék Moldvát.