Lobogós helyezés
béel
2016. március 16. szerda, 13:31
Az a baja, hogy a közgyűlés megint ezt fogadta el megyezászlóként. Úgyhogy megint bírósághoz fordult.

Megtámadta a Hargita megyei törvényszéken a prefektus a megyei önkormányzat azon határozatát, amelynek értelmében a székely zászlót választották a megye zászlajává.

Adrian Jean Andrei szerint a döntéssel a megye közgyűlése több törvényt törvényt és az alkotmányt is megsértette, és úgy véli, az önkormányzat nem vette figyelembe a megye minden lakosának jogait és érdekeit.

A prefektus a Maros megyei törvényszék korábbi ítéletére hivatkozik, amelyben érvénytelenné nyilvánította a megyei közgyűlés előző, hasonló tárgyú döntését. Az ítélet többek között azért marasztalja el a határozatot, mert a bírák úgy vélik, a zászló „monoetnikus”, azaz csupán egyetlen nemzet jelképeit tartalmazza, vagyis nem reprezentatív a megye teljes lakosságára nézve, lévén, hogy ott románok is élnek.

A Hargita megyei közgyűlés tavaly decemberben fogadta el ismét megyezászlóként a székely zászlót.
2009-ben is ezt szavazta meg az önkormányzati testület, az akkori határozatot 2012-ben semmisítette meg jogerősen a marosvásárhelyi táblabíróság.

A román tanácsosok kifogásolták, hogy a megyezászlón nem jelenik meg semmi, ami a románság jelenlétére utalna a megyében.

A felkínált öt változat közül bármelyiket megszavazták volna, ha felkerül rá a valamiért dák jelképnek tartott, vörös tölgylevél, számol be a portál a tanácsülésről.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14342
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.