Még a márciusi hazai premier előtt.
Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek kedden elmondta: a marosvásárhelyi közönség még a romániai országos premier előtt láthatja a Cannes-i nagydíjas és Aranyglóbusz-díjas Saul fiát. Nemes Jeles László filmjét február 25-én, csütörtök este vetítik a Magyar Filmnapokon.
A csütörtökön kezdődő és vasárnap záruló Magyar Filmnapokat a Balassi Intézet és a marosvásárhelyi K'Arte Egyesület szervezi. A román vagy angol felirattal vetített filmek a helyi Művész moziban láthatók.
A Magyar Filmnapok közönsége megtekintheti Pálfi György legutóbbi alkotását, a Szabadesést, akárcsak a Fazekas Csaba által rendezett Swing című vígjátékot. A filmnapokon retrospektív blokk tiszteleg Hajdu Szabolcs művei előtt, műsorra tűzik a rendező Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal és Délibáb című alkotásait. A két utóbbi vetítése után a közönség a rendezővel és Török-Illyés Orsolya színésznővel beszélgethet.
A filmnapok programja animációs filmeket, kisjátékfilmeket és dokumentumfilmeket is tartalmaz.
A marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon kerekasztal-beszélgetést szerveznek a Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című dokumentumfilm után. Ezen Demény Péter és Láng Zsolt írók, Novák Csaba Zoltán történész, Szokoly Elek politikai elemző és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi tanár vesznek részt.
A Saul fiának legközelebb vasárnap, február 28-án szurkolhatunk az Oscar-díjkiosztón: Nemes Jeles László filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez a szobrocskáért.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.