Szükség van a külhoni magyarok szülőföldön maradását támogató magyarországi kormányprogramokra, e tekintetben pedig nem történt annyi előrelépés, amennyit vártunk – jelezte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester keddi sajtótájékoztatóján, amelyen az RMDSZ által kezdeményezett városi konzultáció eredményeinek egy részét ismertették. A konzultáció során négy háromszéki városban – Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen és Kovásznán – több mint tízezer személyt kérdeztek két témakörben: a könnyített honosításról, illetve települése helyzetéről.

Az eredményeket Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, Antal Árpád városi elnök, Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus ismertette. Hangsúlyozták: a felmérés nem reprezentatív, az adatok ennek ellenére beszédesek, hiszen sokan válaszoltak a kérdezőbiztosoknak: Sepsiszentgyörgyön közel hatezer, Kézdivásárhelyen több mint kétezer, Baróton több mint ezer, Kovásznán pedig közel ezer személy véleményét kérték ki.

A magyar állampolgárságot a válaszadók 42 százaléka már megkapta, 3,6 százalékuk igényelte, de még nem kapta meg, 7,8 százalékuk pedig a következő egy évben fogja igényelni. 26 százalék azok aránya, akiknek nem áll szándékában élni a könnyített honosítás lehetőségével. Települések szerinti lebontásban Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy áll a legjobban – 55–57 százalékkal –, Barót a legrosszabbul, mintegy 39 százalékkal. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a fiatalok körében jóval nagyobb az igénylők aránya. A magyar állampolgárságot igénylők elsöprő többsége (88 százalék) magyarságát, azaz nemzeti identitását jelölte meg a legfontosabb tényezőnek a könnyített honosítás igénylésében. 30 százaléknyian mondták azt, hogy külföldi – nem magyarországi – utazás megkönnyítése céljából kérték a magyar állampolgárságot, 10 százalék körüli azok aránya, akik magyarországi egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából, illetve külföldi, nem magyarországi munkavállalás céljából.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a téma kapcsán a szülőföldön való megmaradást segítő programokat szorgalmazott – szerinte ilyen lehetne a magyarországi kis- és középvállalkozások hitelezését támogató növekedési hitelprogram kiterjesztése olyan nem magyarországi cégekre is, amelyek tulajdonosi struktúrájában vannak magyar állampolgárok.