Nyelvi kérdés
béel
2015. december 8. kedd, 14:54
Ha már az eredeti pályázatból kifelejtették őket.

Ígéretet tett Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke arra, hogy a megyei önkormányzat korrigálja a 132-es út felújításába becsúszott hibát, amelynek nyomán kizárólag román nyelvű helységnévtáblák kerültek ki az út szélére.

A politikus közösségi oldalán jelezte: természetesen a 132-es úton is, mint minden megyei úton, lesz kétnyelvű feliratozás. „És ha ebbe a dologba hiba csúszott be, akkor korrigáljuk, de most az a legfontosabb, hogy ez a soha véget érni nem akaró történet most véget érjen, legyen átadva a kész beruházás, és a költségeit fizesse ki az Unió meg a román kormány. Ez most a legfontosabb minden egyes uniós finanszírozású projektnél, mert ami év végéig nincs elkészítve, arra nem adtak egy vassal se többet. És az bizony már nem vicc, ha eurómilliókat kell a megye költségvetéséből olyasmire költeni, amit most még ki lehet fizettetni az Unióval meg a román kormányzattal” - fogalmazott.

Az útszéli fényvisszaverők eltűnése kapcsán megjegyezte: az megszokott dolog, „és bár bosszantó, de ha ennek árán lovas szekerek, traktorutánfutók láthatóbbá válnak, akkor talán ezzel súlyosabb balesetek kerülhetők el.”

A Hargita megyei 132-es út felújítása során az érintett települések határába csak román nyelvű helységnév- és irányjelző táblák kerültek ki. A polgármesterek elmondták, helyi költségvetésből korrigálják majd a tudomásuk szerint a megyei tanács által írt projektben szereplő hibát.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12942
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.