„A miniszterelnök lépése sokakat meglepett, de a szövetség vezetői számítottak rá, sőt, jelezték a parlamenti vita során. Már csak ezért is kérdés, hogy miért támogattak mégis egy eleve kudarcra ítélt bizalmatlansági indítványt. Kelemen Hunor szerint azért, mert »egy ellenzéki alakulat nem szavazhat másként, csak a kormány ellen«. Ami elvileg igaz egy pártra, de kisebbségi szervezetként az RMDSZ parlamenti működésére eddig nem ez volt jellemző. Azzá pedig azért válik, mert »ezt akarják a választók«.
Ahogy 2014 novemberében meg azt akarták, hogy az RMDSZ lépjen ki a Ponta-kormányból. A szövetség vezetésére fokozatosan erősödő nyomás nehezedik – kívülről és belülről –, hogy szakítson a kormányon lévő baloldallal. Egyre többen tekintik meghaladottnak az egyenlő távolság/közelség politikáját – a magyarországi után – a román politika viszonylatában is, és szorgalmazzák, hogy az RMDSZ jobboldali szervezetként politizáljon. Magyarán jobboldali pártként, hiszen egy kisebbségi szervezet nem szerveződik ideológiai alapon.
Olvasson még:
Csakhogy jobboldali pártként az RMDSZ mozgástere, érdekérvényesítő képessége drasztikusan csökken, helyesebben a nulla felé közelít. A baloldali kormányok idején ellenzékiségre lesz ítélve, miközben egy jobboldali kabinettől sem várhat sokat, ha a tárgyalások kiindulópontja az RMDSZ koalíciókényszere lesz.”