Alaposan feltörli a padlót a bukaresti parlamenttel az Európai Bizottság (EB) a romániai igazságügyi reform helyzetéről és a korrupcióellenes küzdelem állásáról szóló országjelentésében.
A szerdán nyilvánosságra hozott, a 2014-es állapotokat rögzítő dokumentumban azért bírálják a parlamentet, mert több ízben is vonakodott megvonni azon honatyák képviselői mandátumát, akik esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg, és ezt jogerős bírósági ítélet is megerősítette.
Olvasson még:
Azért sem simogatták meg a törvényhozók fejét, mert az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) felkérésének fittyet hányva több, korrupcióval gyanúsított honatya mentelmi jogát sem vonták meg, megakadályozva ezzel a bűnvádi eljárás beindítását.
Megdorgálták Victor Ciorbea ombudsmant is, amiért nem óvta meg az alkotmánybíróságon a vitatott sürgősségi kormányrendeleteket.
Jó pontot kapott viszont a DNA és az ANI, valamint az alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), mint a korrupcióellenes küzdelem rendíthetetlen zászlóvivői.
A jelentés kitér ugyanakkor az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban és az oktatásban tapasztalható korrupcióra is – utóbbi esetben az érettségi botrányt említi -, és komoly problémának nevezi ezeket.
Mindazonáltal Frans Timmermans, az EB első alelnöke úgy értékelt: Románia jelentős előrelépést ért el az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc terén, ugyanakkor ezt folytatni kell, mivel a korrupció továbbra is komoly problémát jelent.
Mint ismeretes, az EB a 2007-es európai uniós csatlakozás óta működteti az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust, amelynek keretében nyomon követi a román és a bolgár igazságügyi rendszer reformját és a korrupció elleni küzdelmet. Több nyugati EU-tagállam is attól tette függővé a két ország schengeni csatlakozását, hogy az ennek keretében kiadott országjelentések jelentős és visszafordíthatatlan előrelépésekről számoljanak be a korrupció elleni harc terén.