Konferenciát és kiállítást szervezett kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában Tőkés László a temesvári eseményekről, valamint az 1989-es fordulatot követő negyedszázad tapasztalatairól.

Tőkés, a volt erdélyi református püspök, aki jelenleg maga is fideszes EP-képviselő, az „1989: Befejezetlen forradalom?” című konferenciát megnyitó beszédében a 25 évvel ezelőtti temesvári eseményekre tekintett vissza, és megállapította: az nem tartozik a múlt lezárt kategóriái közé, hanem egy folyamat kezdetének tekinthető, amely azóta is tart.

A múlt és a jövő küzdelmét időnkénti visszarendeződés, illetve meg-megújuló lendület jellemzi – mondta Tőkés László, és célként fogalmazta meg, hogy tegyék mindenütt visszafordíthatatlanná a rendszerváltozást.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szintén azt emelte ki előadásában, hogy az események kettős jellege miként akkor, ma is tetten érhető: a szabadság felé való elmozdulással szemben újra és újra fellépnek az autoriter ellenerők.

Az 1989-es temesvári események során a magyar és a román nép közötti szolidaritásnak kulcsszerepe volt, és ekkor bekövetkezett „a teljes etnikai megegyezés pillanata” – mondta a bizottsági elnök. A következő év márciusában azonban Marosvásárhelyen már sikerült a magyarokra uszítani románokat – emlékeztetett.

Németh szerint a két vonulat „a mai napig tusakodik egymással Romániában„. A Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletet úgy értékelte a fideszes politikus, hogy az „nyílt puccskísérlet a restitúció leállítására„. Szerinte a restitúció elakadt, alapvető eredmények kérdőjeleződtek meg, és félőnek  mondta, hogy más romániai kisebbségi egyházak ügyében is ez történhet. Hogy a két vonulat közül melyik kerekedhet majd felül, ezt illetően Németh Zsolt szerint új esélyt jelenthet Klaus Johannis román államfővé választása, hiszen az új elnök szász, és nyilván átérzi a kisebbségek nehézségeit.

A konferencián Gazda Árpád, akit 1989 novemberében több napra be is börtönöztek a hatóságok, a temesvári eseményekre visszatekintve – szemben a különböző összeesküvési elméletekkel – úgy vélekedett: lehet, hogy voltak különböző titkosszolgálati forgatókönyvek a népfelkelés befolyásolására, de az események elindítóit és a tömegmegmozdulások résztvevőit nem ilyen titkosszolgálati szálak mozgatták.

A konferencia után az Európai Parlament brüsszeli épületében – szintén Tőkés László szervezésében – megnyitották a Temesvárról Európába című kiállítást.