Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta, a tanácskozáson először tárgyalták végig cikkelyről-cikkelyre a készülő tervezetet, és a legtöbb – korábban nyitva hagyott – kérdésben megegyeztek. Elégedett a tárgyalás eredményeivel Biró Zsolt, az MPP elnöke is, aki elmondta, az egyeztetés során olyan dokumentum alakult ki, ami közel áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által korábban kidolgozott autonómiastatútumhoz. Az elkövetkező napokban „összefésülik a szövegszerű javaslatokat” – mondta Bíró, aki bízik benne, hogy két héten belül elkészül az a szövegváltozat, amelyet immár közvitára lehet bocsátani. 

Amiben megegyeztek

• Alkotmánymódosító csomagot is készítenek a tervezet mellé.
• Nem a jelenlegi alkotmányos kerethez, hanem a székelyföldi elvárásokhoz igazítják a tervezetet.
• A tervezet preambulumában hivatkoznak az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatra, az Európa Tanács (ET) 1201-es ajánlására, és a közösségek azon jogára, hogy maguk döntsenek saját sorsukról.
• A jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéből kiindulva, de a történelmi Székelyföld területére vonatkoztatnák az autonómiatörvényt.
• Átmeneti rendelkezésekben szabályoznák, hogy azok a települések, amelyek nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni, népszavazással dönthessenek a leválásról, azok pedig, amelyek a szomszédos megyékhez tartoznak, és Székelyföldhöz csatlakoznának, referendum útján megtehessék ezt.
• A régiónak lesz egy közvetlenül megválasztott döntéshozó testülete.
• A régiót az elnök vezeti, aki az alelnökökkel együtt a régió kormányzatát adja.
• A székelyföldi közintézményekben az etnikai arányosság elvét érvényesítik, de az arányosságot csak az állások megüresedése során alakítanák ki, senkit nem bocsátanának el a megfelelő etnikai arányok kialakítása céljával.