kisvárosi mozi
Szerző: Oláh-Badi Levente
2014. július 4. péntek, 14:24
Csíkszeredának van filmfesztiválja, de kell-e? Legyen-e? Hát, jóhogy!

A Simpson család rajzfilmsorozat egyik fejezetében Springieldben eldöntik, hogy filmfesztivált szerveznek, mert az a menő, és ez majd valószínűleg látványosan fellendíti a városka hétköznapjait - legalábbis egy hétig. Csíkszereda is ráérzett a tutira, és a kolozsvári anyafesztivál égisze alatt már másodjára szervezi meg a maga filmmustráját.

Még közel sem annyira sűrű a program (de sűrűsödik-sűrűsödik), egyelőre kevesebb a levetített film, ezek nagyrészt a magyar és román területről vannak, de legalább nem lehet rá mondani, hogy "nincsen, de igény az vóna rá". Igaz, hogy a fesztivált még nem rohanta le a kiéhezett bennszülött filmbuzik veszett hordája, de legalább pont olyan a hangulat, mint amilyennek elképzelnéd: nyugis, emberközeli, családias, amblokk (klasszikus műveltségűek kedvéért: summa summárum) az én kisvárosom mozifesztiválja-hangulatú (és igazából ez benne a vonzó). Egyszer ha Csíkszeredából valaki hatalmas filmrendezőként megcsinálja a maga Cinema Paradisóját, talán a TIFFszereda lesz az a moziélmény, ami a bezárt mozik teteme fölött sötétben, egy vászon előtt nosztalgikus álmokkal bűvölte el.

Amit egy székelyföldi kisváros megadhat, azt Csíkszereda meg is adja. Igazán dicséretes a szervezők részéről, hogy a kolozsvári TIFF-ről idén hiányzó magyar napot szinte egy hétnyivel pótolják, de még milyen jól! (Arról nincsen információnk, hogy vajon van-e valamilyen kapcsolat a kimaradó magyar nap és a TIFFszereda között...)


 


 

Az esős idő bezavart, estére a hőségből hideg lett, hogy a kutya is megfagyott a kanyarba, igaz minden SztereoTiffia!



 

Ebben az épületben van a legtöbb vetítés. A csajok tőlem menekültek, mielőtt bárki egyebet gondolna.



 

Ők a reklámstáb.



 

Ők a sajtó.



 

Az Isteni műszak fél óra késéssel indult, mert a felirat fejjel lefele vetítődött a vászonra először, és nem vicc, tíz perc után valaki megfordította fejjel lefele a projektort, majd sokáig azt néztük, hogy vajon miért van tükörírással a felirat:)



 

Erre a filmre megérzésem szerint sokan elmennek, bár megsúgom, nem lesz olyan nagy élmény.


 

Minden korosztály felbukkanhat. És fel is bukkan.



 

Ő a főszervező, Mihály Lacinak hívják, itt is csak a kedvemért pózol, cserébe megígértem, hogy csak kedveseket írok róla, és lám, mit ad Isten...



 

Akasztom a hóhért, izé, meglestem más mit mind fotóz?



 

Na igen, pedig ez lett volna az első szabadtéri élményem TIFFszeredán.



 

Szász János és Dimény Áron a legközvetlenebb és legjófejebb arcok ever, de majd holnap meglátjátok az interjú alapján is.



 

Gyopár és a srácok.



 

Bogdán Zsolt a megnyitó beszédében leginkább a vb-ről beszélt, és hogy mennyire bántja, hogy a magyarok már nem képviseltetik magukat a nemzetközi futballban. Nem tud semmit, és ami bosszantó, hogy az erdélyi futballválogatottat meg sem említette.


 

És végül a kötelező Fesztiválszerelmeskép (vigyázat, színészek!)
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3771
Pedig kétszer hirdették meg a munkálatot, de senki nem jelentkezett.
Tízből csak ketten barátkoznának nem románokkal.
Csak hát még mindig nehéz nyíltan kiállni mellettük. Hans Hedrich írása.
Ha ezt megteszik, a barcelonai vezetés kikiálthatja a függetlenséget.
Vagyis autonómia, nem függetlenség.
A tudomány nektek ad igazat. Hadd mozogjanak a vének.
A város polgármestere közölte: béremelések csak elbocsátások után jöhetnek.
A szerződés nem tisztázza, hogy milyen körülmények között kell megszűnnie az iskolának, márpedig a katolikus líceumot nem ők szüntették meg, sőt igazából nem is szűnt meg.
Senki sem fog meglepődni, főként hogy a spanyol külügyminiszterrel találkozott.
Madrid ultimátumot adott Barcelonának, egy napjuk van a válaszadásra.
Eurómilliókra adott el nyaralási csomagokat, de csak 30 ezer euró van a számláján.
A kurdok komolyan veszik a függetlenséget. Ennek megfelelően kemények a reakciók is.
A tavalyi Eb-sikerek utáni kudarcos szereplés miatt szerződést bontottak a német szövetségi kapitánnyal.
Vida Gábor saját dadogásának történetével pattintja le a mázt Erdélyről, és szabadít fel olyan elfojtásokat, amelyekre ő maga sem gondolt.