Nincs kegyelem!
Szerző: Iulia Marin, Sebastian Zachmann
2014. március 20. csütörtök, 12:38
Traian Băsescu, elnök kérlelhetetlen. De nem avatkozik be. Csak néha.

Traian Băsescu elnök az Adevărul Live-ban beszélt a transznisztriai (így! helyesen: krími) népszavazás következményeiről, a Moldova Köztársaságra leselkedő veszélyről, de a Népi Mozgalom Párt politikai helyzetének alakulásáról is.
Traian Băsescu elnök kijelentései az ukrajnai helyzetről:

Nem lesz háború, sem a Fekete-tenger térségében, szerintem Ukrajnában sem és még kevésbé a Krímen. Romániának a katonai kockázatokat annak alapján kell felmérnie, amit tud, nem ami a sajtóban megjelenik. A sajtóban nagyon felfújhatod a dolgokat. Katonai szempontból a Krímen semmi sem változik. Az Orosz Föderáció továbbra is ott fogja állomásoztatni a teljes fekete-tengeri flottát. A katonák száma továbbra is 25.000 fő lesz, mint eddig, a katonai tevékenységek pedig ugyanazok. A románoknak semmi esetre sem kell agressziótól félniük.


Ha közvetlen veszélyben lettünk volna, akkor ezt megmondanám, és teljesen más lett volna a hadsereg riadókészültsége, tehát nincsenek közvetlen biztonsági kockázatok. De beszélhetünk a regionális kockázatokról, melyek valóban növekvőben vannak.
Remus Ştefureac szociológus: Az INSCOP felmérésében megkérdeztük, hogy az ukrajnai helyzet milyen mértékben befolyásolhatja Románia biztonságát és 37-38 százalék semmilyen hatást nem látott, miközben az adatok gyűjtése március 4-én fejeződött be.
Mondok néhány érvet. A közvélemény szintjén az elképzelés az, hogy volt egy megállapodás, melynek értelmében 25.000 katona lehet ott, és hirtelen megérkezett még 10.000. A valóság a következő: a megállapodáson túlmenően létezik az európai konvencionális fegyverekről szóló megállapodás, ami 25.000 katonában korlátozta a krími orosz jelenlétet. Ez nemcsak egy kétoldalú alku része, a két ország közötti megállapodás pedig az összes EU-állam és az AEÁ szintjén érvényes megállapodást követi.
(A fogalmazás az eredeti szövegnek megfelelő.)


A katonák száma változatlan marad. Szeretném, ha tisztáznánk egy dolgot: az Orosz Föderáció odavezényelt kb. 10.000 katonát, de nem haladták meg a 25.000 főt.
A kijevi hivatalosságok bizonyos irányszámokat adtak meg. Nyilvánvaló volt, hogy az Orosz Föderáció további kb. 10.000 katonát vezényelt oda és betartja a kétoldalú megállapodást, de a konvencionális katonai erők növelését tiltó szerződést is.
Remus Ştefureac: Vannak garanciák a megállapodás betartására?

Ez a nagy kérdés, hogy az Orosz Föderáció állja-e a szavát. Három nagyhatalom ellenezte Ukrajna nukleáris lefegyverzését (így! helyesen: három nagyhatalom nyújtott biztonsági garanciát Ukrajnának nukleáris fegyverzetének megsemmisítéséért cserébe). Ukrajna semmilyen agressziót nem követett el az Orosz Föderációval szemben.
A többségében orosz lakosság a népszavazáson arra voksolt, hogy a Krím térjen vissza az Orosz Föderációhoz, ez pedig az Orosz Föderáció ígéretének a megsértése. Ukrajna Budapesten, az Orosz Föderáció nukleáris biztonságával szemben, hitt a három nagyhatalom ígéretének. Ketten betartották azt, de az Orosz Föderáció nem.
Itt felmerülnek az ezzel a kapcsolattal szembeni saját történelmi fenntartásaink is, de számomra az, ami a Krímben történt, egy Moldova Köztársaságra vonatkozó forgatókönyv kivetülése. Ezt a dolgot hideg fejjel kell néznünk, Moldova Köztársaság a második román állam és nem fogjuk elfogadni.


Románia semmiképpen sem fog katonailag beavatkozni, azt a változatot felejtsük el, hogy Románia lerohanja Moldova Köztársaságot. Moldova Köztársaság semleges státust vállalt és ez az ottani politikusok részéről felelősségtudatot igényel. Gyakran tapasztaltam a moldovai politikusoknál, hogy inkább szeretik kibeszélni Romániát, mint az Orosz Föderációt.
Véleményem szerint, a Chişinău-i politikai megközelítés kockázatos, nevezetesen az, hogy folyamatosan kímélik az Orosz Föderáció érzékenységét és Moszkvában nem mondják ki nyíltan, mit akarnak, miként akarnak nyugati irányba haladni, már ha ez őszinte óhaj a politikusok részéről. Moldova Köztársaságban nagyon vékony Európa-párti többség van, és egy felmérések szerinti több mint 42 százalékos ellenzék, mely az Eurázsiai Unióba akar integrálódni, tehát nincs szavatolva az EU felé vezető út.

R. Ştefureac: Gagauziában népszavazás is volt.


Ugyanúgy szervezték meg, mint a Krímben. Ez egy tatárok által lakott moldovai régió, februárban volt náluk népszavazás és megszavazták az Eurázsiai Unió felé haladást.
A krími tatárokat Szibériába küldték, míg a moldovaiakat megkímélték és a románokat küldték Szibériába. A Szovjetunió idején gyakorlat volt a lakosságcsere, ezért vannak elég erős érzelmek Moldovában is. Úgy véltem, kötelességem nyilvánosan kimondani, hogy van egy politikai megoldás az EU felé vezető útra, egy szavatolt megoldás, amit a Chişinău-i politikai vezetők elfogadhatnak, vagy sem, de Románia semmilyen katonai lépést nem fog tenni. Nagyon nehezen hihető, hogy Moldova Köztársaságban átmenne egy ilyen népszavazás.

Dan Marinescu: Egy csapatunk odament és beszélgetett az ottani lakossággal. És a lakosság ugyanolyan megosztott, mint a politikai osztály, vannak Európa-pártiak, egyesüléspártiak és olyanok, akik Oroszország felé haladnának.
Elkezdtünk eltérő jelzéseket küldeni. Kellemetlen jelzés volt az a konferencia, amit Leancă Pontával együtt tartott Bukarestben és egyáltalán nem tetszett, amikor megkérdőjelezték a moldovaiaknak biztosított ösztöndíjak számát.
Lehet Leancănak bármilyen véleménye, Romániának kötelessége minél hamarabb – és a saját pénzén – összekapcsolódni, kötelessége növelni a moldovai fiataloknak biztosított ösztöndíjak számát. A szüleik a Szovjetunióban nevelkedtek: románellenesek, de a tanulni Romániába érkező fiatalok már másképpen térnek haza. Az állampolgárság megadását szintén fel kell gyorsítani, mert az oroszok doktrínájukká tették a kisebbségi közösségeik vagy a támogatóik megvédését. Az eddigi politikánk segíti őket (a moldovaiakat) újra felfedezni Romániát.


R. Ştefureac: Apropó Moldova Köztársaság, kiegészítve az előbbit, miért van az, hogy miközben Románia lakossága pozitív érzelmekkel viszonyul Moldova Köztársasághoz, a politikai osztály szintjén véleménykülönbségeket látunk?
Nem hiszem, hogy normális dolog, ha a nemzeti tervekben eltérnek az álláspontjain. Nem fogom tovább hangoztatni az egyesülés nemzeti tervét, a politikai osztályban nincs támogatottsága, de nem is fogok soha megbocsátani annak, aki Moszkvával szemben szolgalelkű.
Nem vagyok oroszellenes, egyáltalán nem és jó kapcsolatot szeretnék az Orosz Föderációval, de csak akkor lehetnek jó kapcsolatok, ha mindkét fél érdekeit tiszteletben tartják. Néztem a Kreml ideológusát (Alekszander Dugin), aki azt ajánlotta fel nekünk, hogy Románia az Eurázsiai Unióban egyesüljön Moldova Köztársasággal. A románok sohasem voltak ferdeszeműek. Az ilyenfajta megtűrt forgatókönyvek, bevallani nem mert aspirációk nem tesznek jót nekünk. Miért ne lenne joga a román népnek megvallani a vágyait?
Moldovának van egy területi gondja – Transznisztriával. Az EU – a ciprusi tapasztalat után – sohasem fog felvenni egy területi gondokkal küzdő országot. Ezért jegelték Grúzia NATO-felvételét is, ezért lesznek Ukrajnának is gondjai, ezért nem kapott Moldova sem európai távlatot. Ezek olyan tények, melyeket figyelembe kell vennünk.

Dan Marinescu: Mi a véleménye az orosz elnökről, Vlagyimir Putyinról? Volt alkalma találkozni vele.
Erős ember, aki sohasem fog habozni megvédeni az Orosz Föderáció érdekeit és aki határozottan helyre akarja állítani, így, vagy úgy, a Szovjetuniót. Ahol működik, ott szép szóval, ahol nem megy szép szóval, ott majd tankokkal.
Angela Merkel Putyinra vonatkozó kijelentéséről, mely szerint, a kremli vezetőnek elment az esze: Láttam a kiszivárogtatást, nem közvetlen forrásból, a kancellártól származott, hanem egy tisztviselőtől, egy spekulációról van szó. Államfőként nagyra értékelem Putyint. A módszereit nem, de egyértelmű, hogy Putyin elérte, hogy az oroszok újra arról a hatalomról álmodozzanak, amivel az Orosz Föderáció korábban rendelkezett. Putyin kitűnően végzi a dolgát.

Dan Marinescu: Milyen érvekkel lehetne visszafordítani az útjából?


Gazdasági szankciókat kell alkalmazni, Oroszországnak az a sebezhetősége, hogy egy nagy benzinkút – óriási mértékben rendelkezik gázzal, olajjal, ásványi forrásokkal, melyektől Európa 25-30 százalékos mértékben függ. Az a nagy kérdés, van-e politikai akarat arra, hogy végigvigyék az Orosz Föderáció elleni szankciókat és mi ezt a Tanács következő ülésén, Brüsszelben támogatni fogjuk.
Örvendetes, hogy Németország már bejelentette, nem függ az oroszországi gáztól. Más államokkal van gond, sikerül-e nekik kibírni és a legnagyobb gondot maga Ukrajna jelenti. Képzeljenek el egy olyan Ukrajnát, mely nem kap több gázt az Orosz Föderációtól.
Románia energetikai függetlenségéről: Ha a tavalyi energiafogyasztásokat vesszük alapul, akkor egyértelmű, hogy Romániának az igényeknél nagyobb energetikai kapacitása van. Rendkívül hatékonyak voltak a szélenergiába történt befektetések. Oroszországi gázimport nélkül is képesek vagyunk normálisan folytatni a működésünket.
Múlt héten találkoztam a Chevron európai igazgatójával és az Exxon alelnökével, mindkét cég eltökélt abban, hogy hasznosítsa az államtól kapott engedélyeket. Meg kell találnunk a megoldásokat arra, hogy tisztázzuk a lakosság és a palagáz közötti kapcsolatokat. Ez fontos, egy ilyenfajta terv csak akkor működik, ha egyetértés van a helyi közösségek és az engedéllyel rendelkező között. Másrészről Románia nem törődhet csak magával.
Ha adni akarunk egy esélyt Moldovának, hogy folytassa útját a Nyugat felé, akkor fedeznünk kell az ellátási igényeit. E tekintetben az a terület, ahol most kutatások zajlanak, ahol palagázt keresnek, az ideális a moldovai piac ellátásához. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy leraktunk egy vezetéket, képeseknek kell lennünk arra, hogy évente kb. 3-4 milliárd köbmétert szállíthassunk Moldova Köztársaságnak.
Lengyelországban már nagyon közel állnak a kitermeléshez, Nagy-Britanniában szintén. Az EB eléggé nyitottan viszonyult az ilyenfajta ellátási típushoz és itt arról az alternatíváról beszélünk, hogy továbbra is függünk-e egy ígéretét be nem tartó államtól, mely bármikor meglepetéseket okozhat. Meg kell szabadulnunk ettől az eszköztől, amin keresztül Oroszország az EU álláspontjaival ellentétes nyomásokat gyakorol.
Egyelőre nem találtak fel egyebet, mint a saját forrásból származó gázt. De meg kell oldani a gondot, meg kell győzni a lakosságot, hogy minimális kockázatú technológiákat alkalmaznak és azt a megoldást is meg lehet találni, amivel az a közösség, melynek területén a kitermelés történik, bizonyos arányban részesül a gáz eladásából. Magyarország nagy energetikai deficittel rendelkezik, Bulgária, Lengyelország szintén, bár Lengyelország előrehaladt a palagázzal. Ott van Magyarország és Bulgária, szomszédos országok, nekünk ott vannak a fekete-tengeri források, a palagáz.
Székelyföld autonómiájáról:


D. Marinescu: Magyarországot említette. Tőkés Lászlót idézném, aki az EP-ben azt mondta, a hargitai és kovásznai helyzet a krímihez hasonlít. Valós veszély az erdélyi magyar szélsőségesség növekedése?
Az Orbán-kormány jó kapcsolatot ápol Moszkvával, az energetikai függőségből kiindulva. Erről beszéltem, ez az az eszköz, amivel Moszkva politikai játékokat űz. A függő országok hajlamosak arra, hogy ne engedjék a lakosságot gáz nélkül maradni.
Ránk visszatérve, nyilvánosan szeretném tisztázni, hogy legalábbis ami az állam intézményeinek szintjét illeti, nem tapasztaltam semmilyen kapcsolatot a Krím és a székely övezetben történt szeparatista nyilatkozatok között. Nincs kapcsolat a Krím és Tőkés, vagy azon nyilatkozatok között sem, amiket a Jobbikos parlamenti képviselők – de nemcsak ők – tettek. Az a nagy gond, hogy itt egy játék zajlik: senki sem határozza meg pontosan, milyen autonómiát akarnak a székelyföldi politikai vezetők.
Ha közigazgatási autonómiáról beszélünk, akkor milyen nagyobb autonómia kell, mint amekkorával már most is rendelkeznek? A helyi tanácsok bármit megtehetnek a pénzügyi forrásokkal. Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit felhasznál. A visszaosztás révén kapnak. Pénzt kapnak az iskolák, a kórházak, a helyi közigazgatás működtetésére, az általuk kidolgozott tervekre. Tehát az, amit a két megye megtermel, nem fedezi a kiadásokat, még akkor sem, ha 100 százalék ottmaradna. Még hat hónapig sem lennének képesek fenntartani az iskolákat, kórházakat. Nem látok összefüggést, de rosszul választották ki a pillanatot, amikor ezeket a nyilatkozatokat tették.
Olyan emberként, aki jól ismeri a kovásznai és hargitai embereket, elmondhatom, hogy ezek az emberek Romániában akarnak jól élni, nem akarnak elszakadni. Azt viszont látni szeretném, remélem, különösen a helyi közigazgatások meghallják ezt, egy fair-play típusú viselkedést szeretnék látni az állammal szemben. Amikor az őket képviselő zászlókat lobogtatják, akkor legyen ott a román zászló is.
Állampolgárként nem zavarna, mint ahogy nem zavart a PMP tüntetésén sem. Ha a térségeket, vagy a megyét, vagy a községeket törvényesen képviselő zászlókat a román zászlóval együtt látnám, akkor nem zavarna. Akkor van gond, amikor lenézik Románia jelképeit. Ez semmibevétel és nem gyűlölheted ennyire Romániát, hogy ne tedd ki a zászlóját a sajátod mellé, ha ennek az országnak a területén létezel.


R. Ştefureac: Szintén az INSCOP felmérésből derül ki az, hogy ha összehasonlítanánk a lakosság véleményeit, a magyarokkal kapcsolatban állók sokkal toleránsabbak. Mit tegyünk a korlátokat áthágó politikai osztállyal?
Talán idén voltak a legnyugodtabb rendezvények. Sőt, Magyarország, a Székelyföld zászlója mellett megjelent Románia zászlója is. De nem tetszett, hogy magyar állampolgárok újra elővették Székelyföld közigazgatási kialakításának támogatását. A Spanyolországban kampányoló román politikusok sohasem mondták, hogy Katalóniának autonómnak kell lennie. Ez a tisztességesség egyik normája. Vendég vagy, nem avatkozol bele egy állam közigazgatási szerveződésének ügyeibe.
Remélem, hogy a Belügyminisztérium (MAI) által megtett lépések az első jelek lesznek arra, hogy többé nem tűrjük el az ilyenfajta beszédeket. Nem fognak mások idejönni megmondani, mi a dolgunk, ez zavaró és nem szeretnék visszatérni a múltbéli lépésekhez, de ez így nem udvarias és nem felel meg az európai gyakorlatnak. Az a nagy igazság, hogy ahhoz, hogy többet tegyünk, több pénzügyi forrásra van szükségünk. Keveset lehet tudni arról, mit tesz meg, mit tehet meg a kormány a közösségekért. Ne gondolják, hogy a kormány ne törődött volna ezekkel a román közösségekkel.
A belpolitikáról:


Dan Marinescu: Szeretném, ha a belpolitikáról is beszélnénk. Ez rendkívül fontos év, véget ér a mandátuma. Eljátszhatná az elemző szerepét. Milyennek látja a cotroceni-i csatát? Ön szerint, indulni fog V. Ponta?


Nagyon nehéz megmondanom, azt tippeltem, hogy az USL nem bomlik fel és tévedtem. Úgy gondolom, hogy az európai választás után a jobboldal egyetlen jelöltet fog állítani és vele indul az elnökválasztáson. Nem számít annak a személynek a neve, aki a baloldal részéről fog indulni: 35-40 százalékot fog kapni.
R. Ştefureac: Ha Pontát is beszámítjuk a baloldal jelöltjei közé, úgy tűnik, ő áll az első helyen. Azt tapasztaljuk, hogy egy Ponta–Johannis döntő lenne a legkiegyensúlyozottabb. Amúgy ő minden másik jelöltet nagy előnnyel verne meg.
A jobboldalnak még nincs jelöltje. Remélem, az európai választás után ez gyorsan megtörténik és ha a jobboldal kiválasztja a jelöltjét, akkor – matematikailag – a baloldal már nem szerezheti meg az elnökséget. Nem tudja. 2004-ben engem sem mutatott ki győztesnek egyetlen felmérés sem Năstaseval szemben, a II. forduló után viszont körém gyűlt az egész jobboldal. 2009-ben az összes párt koalícióra lépett, minden párt ellenem volt, mégis, mivel a jobboldal képviselője voltam, én nyertem. Amikor szavazni kellett, a jobbközéphez és jobboldalhoz tartozó többség az önök által is ismert eredményt hozta.
Egyelőre két egymást követő választásunk van, 2004 és 2009, melyek azt mutatják, hogy bárki volt is a jobboldal jelöltje, a választók, a vezetők döntésétől függetlenül, a jobbközépre szavaztak. Az, ami 2004-ben történt és ami 2009-ben megerősítést nyert már megmutatja a választók erőteljes irányultságát. 2009-ben a nyomás óriási volt – minden párt és tröszt a PDL jelöltje ellen, ellenem volt. A jobboldalnak gondja van a jelölt kiválasztásával, de a baloldalnak is. Nem emlékszem olyan korábbi választásra, amikor ilyen nagy volt a bizonytalanság.


Dan Marinescu: Milyen esélyt ad annak, hogy visszatérhet Geoană úr?


Semmilyen esélyt nem adok neki, még akkor sem, ha Ponta hagyná indulni. Időközben sok minden történt. Azt hiszem, Geoană már nem időszerű, de Ponta most Tăriceanut is játékban tartja, Oprescuval együtt, hagyja, hogy elnöknek képzeljék magukat, főleg úgy, hogy Geoană már bizonyította, képes egy éjszakán át elnöknek hinni magát.
Az elnökválasztási Băsescu–Stolojan cseréről:
Politikusként Crin Antonescu intelligensebb, mint ahogy azt az emberek hiszik. Johannis imázsa érintetlen, de miután a központba kerülsz, ez a tevékenységtől függően változhat. Lehetsz te kiváló polgármester, itt azonban nehezebb életük van a politikai vezetőknek. Sok helyi szinten kiváló hírnevű polgármester, Scripcaru, vagy Falcă, még Jászvásár (Iaşi) polgármestere is, akit annyi mandátumra megválasztottak, Bukarestbe kerülve gondjaik vannak. Oprescunak mindenki másnál nagyobb bizalmi indexe volt és azt tapasztalta, hogy három százaléknál többet nem szerezhet.
Az adevarul.ro bloggereinek kérdései


Oana Popescu blogger és a Focus vezérigazgatója: Egy reálpolitikai kérdést teszek fel, mivel kitért a térségbeli biztonsági tétre. Ön szerint, Románia miként tudna kezelni egy esetleges egyesülést Moldova Köztársasággal?
Románia nem tudja kezelni azt, ami Moldova Köztársaságban történik. Románia nem vállalhatja egymaga az egyesülést, az egyetlen dolog, amit megtehet, az, hogy az Orosz Föderáció bizonyos 2008-as grúziai, vagy 2014-es krími gesztusait megelőzően azt mondja: kedves Pruton túli románok, van alternatívátok. Románia felajánlott nektek egy alternatívát.
Ha valamilyen belső konfliktus történik majd, Transznisztria és Chişinău között, és egyik napról a másikra megjelenik Oroszország, hogy békét akar teremteni, de Chişinăunál megáll, Romániának kötelessége megmondani Moldova Köztársaságnak, hogy van egy biztos politikai alternatívája. Románia ennél többet nem tehet.
Ha arra gondol, hogy Románia katonailag beavatkozhat Moldova Köztársaságban, akkor ez teljesen téves. Ha arra gondol, hogy jó kapcsolatunk lehet az Orosz Föderációval, akkor szintén téved. Tekintsen egy kicsit a történelemre! Nekem államfőként kötelességem figyelembe venni az Orosz Föderáció gyakorlatainak történelmét.
Moldova Köztársaság sajnos a volt Szovjetunió egyik volt köztársasága. Számomra világos, bár biztosíthatom, hogy e kijelentés után több tíz reakció fog érkezni, hogy Putyin nem felejtette ki Moldova Köztársaságot egy jövőbeni forgatókönyvből. A moldovaiaknak vállalniuk kell a felelősséget a jövőjükért. Én elmegyek a határhoz és félretolom a sorompókat.
Vannak Moldova Köztársaságnak olyan orosz etnikumú polgárai, akik kérik a román állampolgárságot. Nem rettegek az orosz polgártól. Az Orosz Föderáció politikájától sem rettegek. Moldova esetében az a kérdés, hogy meg akarják-e tenni a lépést Románia felé. Minden felmérés azt mutatja, hogy a románok több mint 70 százaléka akarja az egyesülést.
Ha ugyanezt a felmérést Moldova Köztársaságban is elkészítik, akkor maximum 20 százalék akarja ezt. De a moldovai polgárok felelőssége igent, vagy nemet mondani. Biztosaknak kellene lenniük abban, hogy képesek elérni a céljaikat.
Ion Petrescu blogger és katonai elemző: Nyilatkozata szerint, a NATO számításba veszi Moldova Köztársaság integritását és védelmét?
Nem emlékszem a nyilatkozatra, a NATO a tagállamokért vállal felelősséget. A NATO nem vállalt felelősséget Ukrajna vagy Grúzia biztonságáért.
Több állam részéről volt egy próbálkozás, melyek azt szerették volna, hogy Grúzia és Ukrajna kapjanak MAP-ot (cselekvési tervet). Fontos lépés lett volna, ha ezek az országok bekerülnek a NATO biztonsági programjaiba, de két európai nagyhatalom ellenezte.
Sorin Bocancea blogger és politikai elemző: 1-től 10-ig terjedő skálán hogyan értékeli az EU Ukrajnával kapcsolatos viselkedését?
10-est adnék, mert ennyit tud tenni. Az EU nem tehetett többet.
Dan Nicu politikai elemző: A kormány 1991. szeptember 3-án kibocsátott egy jegyzéket, amivel elismerte Moldova Köztársaság függetlenségét, a kormány azt a feltételt szabva, hogy a moldovai hatóságok néhány évig dolgozzanak a Ribbentrop-Molotov paktum következményeinek felszámolásán. Mi a véleménye?
Újságírói szinten bármi lehetséges. Románia törvényileg elismerte Moldova Köztársaság függetlenségét, ennek az államnak a szuverenitását a teljes területe, tehát Transznisztria felett is.
Egy állam elismerése egyszer történik, aztán már nem vonhatod vissza. Akkor sok mindent lehetett volna tenni. Nem tettek, a vonat egyszer halad át az állomáson, ha felszállsz rá, jó, ha nem, nem. Most egy hosszabb, gondos építkezés kell. Románia sohasem lesz agresszor állam. Nem vonulhatunk egy ilyen tettel a történelembe.
Dan Marinescu: A PMP jelöltjéről kérdeztem. Remus két nevet tesztelt, Emil Bocét és Elena Udreaét.
Elena Udrea fizikailag megverheti Victor Pontat, ha szükséges. Nem tudom, hogy választáson is. Értékes politikusi tulajdonságai vannak, azt hiszem, ez majd megerősítést nyer, olyan politikus lesz, akinek lesz beleszólása.
R. Ştefureac: Ami az ön iránti bizalmat illeti, készítettünk egy régiók szerinti elemzést. Az ország nyugati sávjában, Erdély nélkül, nagyon jól áll – több mint 30 százalék. Ezzel szemben az eredmények már nem ilyen jók a keleti sávban. Mivel magyarázza ezt a különbséget?
Ez mutatja, hogy miként értékelik a megnyilvánulásaimat az ország nyugati részén, szemben a keletivel. Egyértelmű, hogy nyugaton másképp fogadják, mások a hatások. Egyértelmű, hogy a nyugati lakosságot jobban befolyásolja az EU-féle megközelítés. Ezzel kapcsolatosan vár ránk egy nevelési folyamat.
R. Ştefureac: Az erdélyi bizalmi index a moldovaihoz áll közelebb.
Miközben ugyanaz a diskurzusom volt, ami mindenhol egyformán hallható volt.
A PMP-ről:
Dan Marinescu: Szintén az INSCOP felmérései szerint, a PMP látványos növekedést mutatott. A növekedés azután következett be, hogy Elena Udrea csatlakozott.
Ismerek egy harmadik közvélemény-kutató céget is, mely ugyanezeket a számokat erősítette meg, azt hiszem, már átlépték a 10 százalékos bizalmi indexet. Igaz, Elena Udrea megérkezéséig a PMP 3-4 százalékon állt a felmérésekben. Udrea megérkezése hitelessé tette azt, amit mondtam, hogy létre kell hozni valamit, ami folytatja a reformfolyamatokat. Folytatni kell, az egészségügy reformja egy januári hónapban elakadt. Az utcán akadt el, a lakosság ellenezte.
Az a legfontosabb, hogy még meg kell tenni bizonyos dolgokat. Látják a sertéshússal kapcsolatos adócsalás botrányát. Tavaly a csirkehússal volt. 2011-ben felmértem, hogy az adócsalást be kell vennünk a nemzetbiztonsági kockázatok közé. Mivel a pénz nem érkezik meg az állami költségvetésbe, nem tudod finanszírozni az egészségügyet, az oktatást.
A túlpolitizált ANAF nem teszi a dolgát. Mi történik ezeknél az intézményeknél? Politikai feladatokat írnak elő az embereknek és a dráma a megyék szintjén folytatódik, ahol szintén politikai kliensek vannak az OPC-nél is, az ANSVSA-nál is. Azt kell tenni, amit én is megtettem a SRI-vel és a SIE-vel, többé nem engedtem meg a politikum beavatkozását. Lemaradásban van az állam reformja. Amúgy meg nem tehetsz meg a gazdasággal mindent, amit csak akarsz. Ha működőképes felügyeleti és ellenőrzési intézményeket akarsz, akkor mindnek depolitizáltan kell működnie.
Bízom a PMP-ben, olyan emberek, akik tudják, hogy kell kinéznie az államnak és olyan párt, melyben az emberek nagyjából 40 évesek, nem származnak sem a FSN-ből, sem a kommunisták közül, de nincsen híján az élettapasztalatnak sem. Azt akartam, hogy a PMP olyan párt legyen, mely képes 2016-ban a kormányzásért versenyezni.
Elena Udrea elnökválasztási indulásáról: Várjuk meg az európai választást! Kíméletlen ellenfél lenne. De hogy esélye is lenne, ezt nem tudom.
A III. Ponta-kormány fiatal minisztereiről:
Ugyanilyen próbálkozás volt az Ungureanu-kormánnyal is. Reméljük, hogy megkapják a balközép pártok támogatását, hogy annak a felállásnak hosszabb tevékenysége lehessen. Remélem, a támogatás szilárd, hogy ezek a fiatalok megmutathassák, mire képesek. Pontának nagyobb tapintattal kellett volna eljárnia a párt kiskirályaival szemben, remélem, mostantól sikerül neki. Szükségünk lenne arra, hogy egy sok fiatalból álló kormány sikeres legyen.
Becali esetleges kegyelemben részesítéséről:
Legyen világos, egy újságíró kérdésére csak így válaszolhatsz: komolyan elgondolkodom Becalin is, másokon is. Ne higgyék, hogy csak a labdarúgás kiskirályai kérnek kegyelmet, csak ők zajosabbak, mert van pénzük. Biztosíthatom önöket, hogy nagyon gondosan megnézem a kegyelmi kérvényeket. Komolyan elgondolkodom minden kegyelmi kérvényen, adatokat kérek és felmérem a hatást. Ami Becalit illeti, nem fogom figyelembe venni a választási hatást. Láttam ezt a fajta megközelítést. Én többé nem indulok és a PMP-nek nincs szüksége így megszerzett szavazatokra. A szavazatok kedvéért nem fogom feladni az elveimet.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/1555
Hétfő este eldőlt: Londonból Amszterdamba kerül át az Európai Gyógyszerügynökség székhelye. A költözés a Brexit miatt vált szükségessé.
A tanügyi szakszervezet arra figyelmeztet, hogy a romániai gyerekek több mint fele nem jár óvodába. Magas a szegénységben élők száma is.
Magyarul: vannak előnyei, ha valaki román, és a Székelyföldön lakik. Legalábbis első ránézésre. Mert azért kilóg a lóláb.
A milliárdos szerint ő homlokegyenest az ellenkezőjét képviseli migrációügyben, mint amivel a magyar kormány vádolja.
Ha jövőre kitör a román-magyar háború, a románok megint elmennek Budapestig. Aki ezt mondja: az Új Corneliu Vadim Tudor. Uszítós interjú. Csak erős idegzetű olvasóknak!
De tessék csak megnyugodni. Nem rock, nem manele, nem jégbalett. Opera!
Charles Manson 83 éves volt.
Milyen hatással lesz a centenárium a román-magyar viszonyra? Ez volt a fő témája egy Aradon megszervezett konferenciának is.
Az 1956-os forradalommal szimpatizáló lelkészt államellenes összeesküvés koholt vádjával ítélték halálra. A mai napig nem rehabilitálták, így tilos közterületen megemlékezni róla.
A hőmérséklet és a csapadék mennyisége sem fog jelentősen eltérni az előző évek átlagától.
Avagy esélyt jelent-e vagy veszélyt a centenárium a román-magyar kapcsolatokra. Transzilvanisták konferenciáztak Nagyváradon.
140 éve született Ady Endre, aki ha valamit megírt, az senkit se hagyott hidegen.
Betegsége miatt évekkel korábban visszavonult.
Jó, hogy néha valaki kimondja. Hogy ebben a párhuzamos államban például nem mindenért a magyarok a hibásak.