Băsescu megint „magyarozik”

Traian Băsescu államfő még a koalíció megkötése előtt nekiment a PSD és az RMDSZ részvételével megalakult kormánynak. Az elnök továbbra is a magyarellenes hangulatkeltésben látja saját politikai túlélésének zálogát.
Hirdetés

Ismét csak bebizonyította Traian Băsescu államfő, hogy akkor van elemében, ha belföldön is, külföldön is zajlanak az események, ha válsághelyzet van, hiszen kiválóan ért ahhoz, hogy ilyenkor magához ragadja a kezdeményezést, és az események középpontjába manőverezze magát. Ezért aztán, ha nincs válság, akkor ő tesz meg mindent azért, hogy feszültté váljon a helyzet.
Az ok egyértelmű: decemberben lejáró mandátuma után is a politikai élet első vonalában kíván maradni (ennek érdekében már létrejött a politikai túlélését szolgáló párt), ehhez pedig folyamatosan szerepelnie kell a hírekben, mégpedig nem csak passzívan, az eseményekre reagálva, hanem kezdeményezőként is.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között zajló kormányalakítási tárgyalásokban például óriási támadófelületet talált, és – a tavaly nyárhoz hasonlóan – magyar „vonalon” támad.

Băsescu ezúttal azért bírálta Pontát, akinek kormányzásához egyébként számos magyarellenes lépés fűződik – gondoljunk csak a MOGYE magyar karainak megtorpedózására vagy a székely zászló ellen vívott hadjáratra – , mert szerinte olyan „titkos paktumot” készült kötni az RMDSZ-szel, amelyben szabályoznák az anyanyelv használatát az egészségügyben, valamint a kisebbségi nemzeti jelképek használatának körülményeit.

Az elnök vérbeli kemény nacionalista, már-már sovinizmusba hajló kirohanást intézett az RMDSZ, illetve általában a magyarok ellen, elfogadhatatlannak nevezve követeléseiket. Példaként Franciaországot hozta fel, mint olyan állam, ahol nem tűrnek meg más jelképet a hivatalos állami szimbólumokon kívül, ugyanakkor hatalmasat csúsztatott is. Úgy beszélt ugyanis, mintha a magyarok nem tisztelnék, sőt megvetnék a román zászlót, és nem tűrnék meg a magyarlakta vidékeken, azt a látszatot keltette, mintha a székely vagy a magyar zászlót a román lobogó helyett, nem pedig mellé kívánnák kitűzni a középületekre.

Ez a nemzetállami, államnemzeti kizárólagossághoz való olyan mértékű ragaszkodás, amely multietnikus környezetben ma teljességgel elfogadhatatlan. Másrészt óriási veszélyeket rejt magában, hiszen a valótlan állítások, valamint a féligazságok nagymértékben alkalmasak arra, hogy a mostani, amúgy sem felhőtlen magyar-román kapcsolatok közepette még inkább a magyarok ellen uszítsák a megtévesztett románokat.

Hirdetés

Ez még akkor is elfogadhatatlan, ha Băsescu ezáltal próbál „törleszteni” az RMDSZ-nek, amiért a szövetség az elmúlt hat-hét évben folyamatosan vele szemben foglalt állást. (Ráadásul az is emlékezetes, hogy 2009-ben, amikor az akkor még általa védnökölt demokrata-liberálisokkal kellett koalícióra lépnie az RMDSZ-nek, Băsescunak nem volt baja a kisebbségi követelésekkel – már azon túlmenően, hogy autonómiából Székelyudvarhelynek is csupán annyit volt hajlandó biztosítani, mint Caracalnak).

Látható, hogy az államfő részéről nem csupán múló „szeszély” volt a tavaly nyári magyarellenes kirohanás, amikor azt követően, hogy a román politikum és média hadjáratot indított Tőkés László ellen, amiért az EMNT elnöke védhatalmi státust kért Magyarországtól az erdélyiek fölött, többek között a magyar politikusok kitiltását helyezte kilátásba. Băsescu továbbra is úgy érzi, hogy új politikai projektjéhez a szélsőségesen nacionalista román szavazók voksai is kellenek, mivel valószínűleg úgy értékeli, hogy számukra a legkönnyebb egyszerű, jól érthető üzeneteket megfogalmazni. A magyarveszéllyel való riogatás ugyanis Romániában már közel száz éve az egyik leghatékonyabb kampányeszköz, különösen válsághelyzetben.

Băsescu most Victor Ponta és az RMDSZ ellen is egyszerre indított támadást, hogy magához ragadja a kezdeményezést, és róla szóljanak a hírek. Azonban míg a Ponta elleni nyilatkozatok – miszerint az USL megszűnésével újra kormányalakítási megbízást kell kérnie az államfőtől, ám ő többször nem hajlandó őt kormányalakításra felkérni, mert velejéig korruptnak tartja – még besorolhatók a megszokott, napi politikai csörték közé, a magyarokkal szembeni uszításra alkalmas kijelentések már nem. Egy államfő részéről nem nevezhető a legfelelősebb magatartásnak, ha feszült helyzetben épp ő uszítja a többséget – ráadásul igaztalan vádak alapján – az ország kisebbségi polgáraira.

Hirdetés