A magyar állampolgárságot megszerző erdélyi magyarok a magyarországi pártok által benyújtott európai parlamenti jelöltlistákra szavazhatnak majd. Ez Romániában is éreztetheti hatását.
Az idei európai parlamenti választás óriási dilemma elé állítja a magyar kisebbséget. A Magyarország Parlamentjének elnöke, Kövér László által mondott adatok szerint, eddig már 90 ezer erdélyi magyar szerezte meg a kettős állampolgárságot (ez a szám valójában a magukat a magyarországi választáson való részvétel érdekében összesen, nemcsak Erdélyből regisztrálók száma – E-RS), miután az elsősorban az Orbán Viktor kormányfő által vezetett párt képviselőiből álló magyar kormány megadta a határon túli magyaroknak a jogot arra, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot (valójában ez a jog korábban is létezett, az alapvető különbség, hogy a magyar állampolgárság megszerzéséhez már nem szükséges állandó magyarországi lakhely bizonyítása – E-RS).
A szakértők úgy vélik, hogy az európai parlamenti választásig több mint 100.000 erdélyi magyarnak lesz magyar állampolgársága (a hivatalos adatok szerint ezt a számot máris meghaladták – E-RS). Ez azt jelenti, hogy joguk lesz a Magyarország nagykövetségén, a magyar konzulátusokon és azokban a közösségekben szavazni, melyek megengedik majd, hogy területükön szavazóköröket alakítsanak ki. Az „egy polgár, egy szavazat” európai elv értelmében a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok nem szavazhatnak majd a Romániát képviselő európai parlamenti jelöltekre is. Vannak olyan becslések, melyek szerint ennek jelentős hatása lesz, úgy Romániára, mint ahogy Magyarországra nézve is.
A FIDESZ-nek előnyös
Marius Roşu szociológus szerint nagyon nagy érdeklődésre lehet számítani az erdélyi magyaroknál a magyarországi választási iránt. „A megfelelő arányok betartásával, ahhoz hasonló érdeklődésre számíthatunk, amilyet Románia állampolgárai az 1990-es választás iránt mutattak. Elsősorban az újdonságról van szó. A románok a kommunizmus bukása után először élhettek választójogukkal és nagy számban mentek szavazni. A Magyarország állampolgárságát nemrég megszerző erdélyi magyarok számára ez a választás jelenti az első effektív alkalmat arra, hogy éljenek azon új jogállásuk nyújtotta jogaikkal, ami a magyar útlevél birtoklásából fakad.Éppen ezért feltételezhető, hogy nagy számban mennek majd szavazni. És minthogy Orbán kormányfő pártja volt az, amelyik azért harcolt, hogy az erdélyi magyarok megkapják a magyar állampolgárságot, várhatóan a FIDESZ lesz szavazataik fő haszonélvezője” – mondja a Nagy-Britanniába letelepedett szociológus.
Ioana Borza kolozsvári helyi tanácsos úgy véli, ez az új helyzet logisztikai gondokat is felvet. „Európai kontextusban egy ilyen választáson való részvétel normális lépés. Végső soron nekünk is voltak Kolozsváron kialakított szavazóköreink azoknak a moldova köztársasági állampolgároknak, akik a Pruton túli parlamenti választásokon szavaztak. Jó lenne, ha a helyi hatóságok szerepet vállalnának, ha Magyarország főkonzulátusának személyzete megkeresi őket, ennek a választásnak a méltó megszervezésében, mert az imázsunk a tét. De van még egy figyelembe veendő aspektus. Ha a magyarok közül sokan a magyarországi pártokra fognak szavazni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az őket képviselni akaró pártok már nem jutnak majd be az Európai Parlamentbe. Vagyis, konkrétan, fennáll annak a veszélye, hogy az RMDSZ nem lépi át a bejutási küszöböt, mert a szavazói magyarországi jelöltekre fognak voksolni” – hangsúlyozta Ioana Borza. Minthogy a képviseleti norma szerint egy euroképviselő nagyjából 100 ezer választót képvisel és tekintettel arra, hogy az európai választásokon a részvételi arány – általában – 50 százalék alatti, minden esélye megvan annak, hogy ez a választás az európai törvényhozáson kívül tartja majd az RMDSZ-t, főleg úgy, hogy a magyar szervezet a 2012. decemberi parlamenti választás alkalmával nagy izgalmak közepette lépte át a bejutási küszöböt.
Ezen kívül az erdélyi magyarok szavazatai eldönthetik a magyarországi választásokat is, főleg úgy, hogy a térségben már létezik román precedens, amikor is Traian Băsescu 2009-ben a diaszpórából érkezett voksokkal nyerte meg az elnökválasztást.