Hogyan lehet közönséget és közösséget teremteni a neten? Ennek őszinte és hazug technikáiról tanultunk a hétvégi Kommunikációs Napokon.

Till Attila külföldi sikereket halmozó kerekesszékes gengszterfilmje berobogott a kolozsvári mozikba is. Az Oscar-díj esélyeiről is szó esett a díszbemutatón.

A fiatal alkotók ódzkodnak a nyílt politikai és ideológiai elköteleződéstől. Inkább azt vallják: a kérdezés maga az állásfoglalás.

Ha hiszed, ha nem, nyájas olvasó, ma van a Csillagok háborúja rajongóinak nemzetközi ünnepnapja.

Az élet nem habostorta. De nem is szerencsejáték. Mert mindenki a magáénak a kovácsa. Hadd el, fiam, ne búsulj. Klisék között veled lenni, tudom, szép volna, kedvesem. Utolsó székely-angol nyelvleckénkben az élet tapló örömeiről zengünk dalt. Na nem kell félni, jönnek az angol-székelyek!

A székely vendégszeretet elől menekülni nem lehet. De nem is érdemes, mert nagy része füstölt. Ezeket az evésre vonatkozó szavakat pedig tessenek szépen addig sulykolni a bütykös angol fejekbe, amíg a kedvenc hüvelyesük nekik is a kolbász nem lesz. Na isten-isten!

A magyaroknak és románoknak (illetve vice versa) szóló nyelvleckék után most az angolok is megtudhatják, milyen a székely nyelv. Jakab-Benke Nándor újabb videósorozattal tér vissza, itt, a Főtéren, s megmutatja, hogy miért nem leszünk mü gyarmat. Isten-isten a királynőt!

Ki az a „mi?”. Románok? Romániaiak? Kelet-európaiak?

Sajni egyszer véget ér a lázas ifjúság is, csak kell szedni az Aspirint.

Székely ember nem énekel blúzt, csak népdalt, de ebben a hidegben azért öltözzön fel.