Egységben az erő! – tartja a mondás, és ezt gondolhatták az Erdély különböző városaiban magyar napokat szervező civilek is, akik Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség néven gyűlnek közös ernyő alá. A minta, a nagytestvér, a Magyar Fesztivál Szövetség, melynek több erdélyi rendezvény is tagja. A pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón jelenlévő Márta István elnök szerint ez független, szakmai szervezetként próbál minőséget diktálni az eléggé zavaros anyaországi fesztiválpiacon.

A minőség Erdélyben is kikötés,

hangsúlyozta Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) főszervezője, ugyanis a Kincses Kolozsvár Egyesület volt az, mely kezdeményezte és támogatta a közös platform létrejöttét, és helyt adott az alapítók első munkaülésének is.

Az interetnikus környezetben, szórványban tartott magyar napok szervezői között eddig véletlenszerű és esetleges volt az együttműködés, a cél a rendszeres kapcsolattartás, szakmai eszmecsere és nem utolsósorban a közös lobbitevékenység. Például román állami forrásokra, melyekre eddig a legnagyobb erdélyi magyar fesztiválként, az idén tízéves KMN is többnyire sikertelenül pályázott. A szövetség létrejöttét az is indokolja, hogy Romániában nincs ilyen jellegű érdekvédelmi szervezet. Az újonnan létrejött erdélyi szövetségbe

minden jelentős erdélyi magyar fesztivált meghívnak, de ajánlás alapján is be lehet kerülni,

amennyiben a rendezvény minőségi szórakoztatást nyújt. Szabó Lilla, az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség ideiglenes elnöke mutatott rá arra, hogy az alapítótagok nem véletlenül a különböző magyar napok.

Zatykó Gyula, Gergely Balázs, Szabó Lilla és Márta István a sajtótájékoztatón. Fotók: Biró István | Kincses Kolozsvár Egyesület.

A zömében a KMN mintájára létrejött rendezvényeknek számos közös jellemzőjük van: interetnikus, szórvány környezetben közösségépítő, -megtartó célt szolgálnak. És mindezt nevelő szándékkal teszik, azaz megtartanak egy minőségi színvonalat. Közös vonás az erős civil, egyházi, közösségi háttér is, illetve az, hogy nem profitorientáltak.

És akkor íme az eddigi fesztiválkörkép, azaz a kilenc alapító:

Partiumi Magyar Napok – egyben a legidősebb erdélyi magyar fesztivál. A szatmárnémeti központú rendezvény idén lesz nagykorú, augusztus 20-25. között tartják a 18. kiadását. „Nőttére vették a gyerekre a ruhát” – mondta a névválasztásról Szőcs Péter, az Identitás Alapítvány elnöke. A programokat ma már megpróbálják egyre több környező és szilágysági településre is kiterjeszteni.

Főtér Fesztivál – a nagybányai rendezvény szintén idősebb a KMN-nél, előbb ifjúsági napoknak szánták, de Pintér Zsolt főszervező szerint hamar rájöttek, hogy az egész közösségnek igénye van rá, így sokszínűbbé tették a programpalettát. Nagybánya régi főterén szervezik kizárólag civilek, egyik célja bemutatni mindazt, amit év közben alkottak a falak között. A szeptember 16-22. közötti idei rendezvény fő témája a régi és új kettőssége, a hagyomány modern nyelven való bemutatása.

Pintér Zsolt, Széll Lőrinc és Szőcs Péter. 

Vásárhelyi Forgatag – a marosvásárhelyi magyar napok a KMN mintájára alakult a legnagyobb magyar közösséget adó erdélyi városban, ahol egyébként a legtöbb magyarellenes atrocitás történik. Nagy Éva szerint átveszik a kolozsvári nagytestvértől a jól bevált dolgokat, de az eredetiségre is törekszenek, például a művészetek utcájával, és igyekeznek az egész várost belakni.

Szent László Napok – Nagyváradon nem csak magyar napokat akartak, hanem a városalapító király nevét is jobban bevinni a köztudatba, megismertetni a helyi román közösséggel, mondta Zatykó Gyula. Helyszínként a felújított vár adott volt, ez volt egyébként az első rendezvény, amit itt szerveztek, de a várnak nemcsak logisztikai előnyei vannak, hanem zártsága miatt hátrányai is.

És akkor jöjjön a szórvány:

Hunyad Megyei Magyar Napok – az egész megyét átfedi, a pár nap alatt nemcsak Déván és Vajdahunyadon tartanak rendezvényeket, hanem a Zsíl-völgyi településeken és a térség legnagyobb magyar falujában, Csernakeresztúron is, mondta Széll Lőrinc. Idén szeptember 21-29-én tartják.

Brassói Magyar Napok – kevesen tudják, hogy előzménye is volt, 1940-ben is tartottak már magyar napokat a Cenk alatti városban. Toró Tamás főszervező különösen büszke arra, hogy minőségi rendezvényt sikerült tető alá hozni, mely immár az egész Székelyföldről vonzza a látogatókat.

Kovászemberek. Az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség kilenc alapító szervezetének képviselői.

Fehér Megyei Magyar Napok – idén harmadik állomásához érkezik, és Lőrincz Helga szervező, nagyenyedi alpolgármester szerint hamarosan kinővi a Bethlen Gábor Kollégium udvarát. Szellemi és ifjúsági központként adta magát helyszínként, szeptember 13-16. között még itt lesz a rendezvény, de felújításuk után a Vártemplom udvara és Bethlen utca szolgáltatja a tágasabb teret.

Temesvári Magyar Napok – a bánsági rendezvény zárja a magyar napok sorát, szeptember 26-29. között. Itt a fő cél kezdettől az volt, hogy a temesvári magyarság a főtéren mutassa meg magát, mondta Kása Zsolt. Már a közeli Csongrád megyéből és Délvidékről is vonz látogatókat.

És végül, de nem utolsó sorban: 

Kolozsvári Magyar Napok – minden erdélyi magyar napok nagytestvérét nem kell különösebben bemutatni. A kincses város egyik legnagyobb és legminőségibb rendezvénye idén lesz tízéves, augusztus 19-25. között ünnepel a kolozsvári és erdélyi magyarság. A jubileumi programról ITT írtunk.