Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször jelezte, hogy nem örül az Amerikai Egyesült Államok és a NATO által Romániába és Lengyelországba telepített rakétavédelmi rendszereknek. Fenyegetéseit azonban úgy érzi, nem vették komolyan nyugaton, ezért egy Athénban folytatott pénteki találkozó és konferencia utáni sajtótájékoztatón keményebben fogalmazott. Konkrétan válaszlépéseket helyezett kilátásba, melynek első intézkedéseként fegyverkezésbe kezdtek. Új rakétákat kapott az Sz-400-as rakétavédelmi rendszerük, amelyek
akár 400 kilométeres távolságban lévő célpontokat is megsemmisíthetnek.
„Románia lakossága egyszerűen nem tudta, mit jelent célkeresztben lenni” – fogalmazott az orosz vezér finoman utalva arra, hogy most Lengyelországgal együtt megtudhatja. A NATO szerint a két országba telepített rakétavédelmi pajzs a Közel-Keletről érkező támadásoktól védi Európát, és nem jelent fenyegetést Oroszország számára, Putyin viszont úgy véli: az elhárító fegyverek orosz városokat céloznak.
Olvasson még:
Kitérve a Krímre, az orosz államfő leszögezte: a félsziget hovatartozása nem vita tárgya, a kérdést lezártnak tekinti. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a nyugati szankciók Oroszországgal szemben nem vezetnek eredményre. Többször megismételtük, hogy a fegyverkezés,
a hidegháborús retorika és a szankciók ördögi köre nem eredményes
– fogalmazott Ciprasz. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen megoldás a párbeszéd.
A görög miniszterelnök közölte: mindenki tudatában van annak, hogy az európai kontinensnek nincs jövője, ha az EU és Oroszország között viszály van. Hozzátette, Görögország „az együttműködés és barátság hídjaként” szolgálhat az unió és Oroszország között.
A belügyminisztérium azzal reagált Putyin fenyegetéseire, hogy a valóság ismételt elferdítése feszült helyzetet teremt, és ez ellentétben áll a Románia és szövetségesei által a témában tanúsított nyílt szellemiségnek. A közlemény emlékeztet: a deveşelui ellenrakéták nem Oroszország vagy más állam ellen irányulnak.